Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Pixabay

Kettős tüdőátültetés mentette meg a koronavírus-fertőzött kismama életét

Rossz állapotban volt, ezért beindították a szülést az orvosok, később pedig a transzplantáció mellett döntöttek.

Kettős tüdőátültetést végeztek Detroitban egy amerikai nőn néhány héttel azután, hogy átesett az új koronavírus okozta Covid-19-en és gyermeket szült.

Az esetet két hónappal az átültetés után ismertette a Henry Ford Egészségügyi Rendszer orvoscsoportja, bemutatva a Detroit egyik külvárosában élő tanárnő négy hónapos kislányát is.

Jackie Dennis 36 hónapos várandós volt, amikor november 20-án megjelent a sürgősségi osztályon köhögés, fejfájás és légzési nehézség tüneteivel. Koronavírus-tesztje pozitív lett és felvették a kórházba.

Egy héttel később döntöttek orvosai a szülés megindításáról, és megszületett kislánya, Mia. Dennisnél azonban tüdőgyulladás lépett fel, lélegeztetőgépre kellett kapcsolni. Később egy másik speciális lélegeztető gépre tették át, de tüdejének állapota nem javult.

A kettős tüdőátültetést január 16-án végezték az orvosok.

"Tüdejét teljesen szétroncsolta a gyulladás, átültetés nélkül nem maradt volna életben.

Állapota valószínűleg ugyanolyan súlyos volt, mint minden szervátültetésre várónak" – Lisa Allenspach, a Henry Ford tüdőátütetés-program orvosigazgatója.

Az orvos elmondta, hogy a Covid-19 szövődményei miatt a tüdőátültetések száma alacsony az Egyesült Államokan.

"Azt várjuk, hogy a Jackie Dennis képes lesz visszatérni a munkába, és tenni, amit csak akar. A hosszú távú túlélés esélye valóban nagyon-nagyon lehetséges és valószínű" – tette hozzá Allenspach.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×