eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay

Egy nagyvárosnyi magyar ember már beadta a letelepedésit brit földön

Minderre a brexit miatt volt szükségük azoknak, akik tartósan Nagy-Britanniában szeretnének élni, dolgozni.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint eddig több mint 130 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtök este ismertetett részletes negyedéves összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig több mint ötmillióan megtették.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 911 240, illetve 836 980 letelepedési folyamodvánnyal.

A nagy tagországok állampolgárai közül

  • az olaszok 472 300,
  • a spanyolok 301 790,
  • a franciák 192 800,
  • a németek 135 240 folyamodványt nyújtottak be.

A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 131 120 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A közép- és kelet-európai EU-tagországok állampolgárai közül

a szlovénok nyújtották be a legkevesebb kérvényt:

eddig 4410 szlovén állampolgár folyamodott letelepedett státusért.

A brit hatóságok december 31-ig 4 514 250 folyamodványt bíráltak el, és a beadott kérvények alig 3 százalékának esetében nem született kedvező döntés valamilyen okból.

A belügyminisztérium csütörtök esti beszámolója szerint e 3 százalékon belül 34 240 volt az elutasított folyamodványok száma, 47 870 kérvényt a beterjesztők visszavontak, 49 210 kérelem érvénytelen volt.

A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint az elbírált folyamodványok 54 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 43 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.

A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek.

A folyamodványokat idén június 30-ig lehet benyújtani.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány új, egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely - főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján - pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×