INFORÁDIÓ
2021. április 23. péntek
Béla

örményország

puccs

hegyi-karabah

Az örmény miniszterelnök sajtóirodája által közreadott kép Nikol Pasinján örmény kormányfőről a nemzethez intézett beszéde közben Jerevánban 2020. november 12-én, három nappal az után, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.

Puccskísérlet Örményországban

Infostart / MTI

Az örmény miniszterelnököt új vezérkari főnököt nevez ki.

Az örmény kormányfő eltávolította tisztségéből a hadsereg vezérkari főnökét, Onik Gaszparjánt, aki előzőleg 40 magasrangú tiszttel együtt lemondásra szólította fel őt.

Nikol Pasinján miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be, hogy döntött a vezérkari főnök és első helyettese eltávolításáról. Hozzátette, a védelmi miniszter már készíti az új vezérkari főnök és helyettese kinevezéséhez szükséges döntést.

A vezérkari főnök előzőleg azt írta,

"Örményország miniszterelnöke és kormánya mostantól nincs abban a helyzetben, hogy meghozza a megfelelő döntéseket az örmény nép számára válságos és sorsdöntő jelenlegi helyzetben.

A kialakult helyzettel összefüggésben az örmény fegyveres erők a miniszterelnök és a kormány távozását követeli, egyben azt, hogy tartózkodjanak az erő alkalmazására a néppel szemben, amelynek gyermekei elestek a haza és Arcah (Hegyi-Karabah Köztársaság) védelmében" - írták a nyilatkozatban, a hegyi-karabahi enklávé visszaszerzéséért tavaly szeptemberben indított azeri hadműveletek több ezer örmény áldozatára utalva.

A kormányfő puccskísérletnek nevezte a vezérkar követelését, hogy mondjon le. Korábban arra kérte támogatóit, hogy azonnal vonuljanak a főváros, Jereván központjában lévő Köztársaság térre, a puccskísérlet elleni tiltakozásul.

Az örmény elnöki hivatal sajtószolgálata csütörtökön arról tájékoztatta az újságírókat, hogy Armen Szárkiszján államfő megkapta a miniszterelnöknek a vezérkari főnök menesztéséről szóló előterjesztését, de azt még nem írta alá.

Az alkotmány értelmében a vezérkari főnök kinevezését és leváltását az államfő hagyja jóvá, a kormányfő előterjesztése alapján. Amennyiben az államfő nem írja alá a szükséges dokumentumot, akkor az 15 nap múlva hatályba lép.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta időről időre fegyveres összetűzésekhez vezet. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok, miután Azerbajdzsán úgy döntött, hogy katonai erővel szerzi vissza az enklávét, és török támogatással sikerült jelentős területeket visszafoglalnia. A harcokban mindkét fél közel háromezer katonát vesztett.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev és Vlagyimir Putyin orosz államfő november 9-én állapodott meg a tűzszünetről. A megállapodás értelmében a szemben álló felek az általuk elfoglalt állásokban maradtak, a tűzszüneti vonal térségébe és az öt kilométer széles, Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő lacini folyosó területére orosz békefenntartókat vezényeltek. Jerevánnak egyben vissza kellett szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, korábban megszállt járást. Több mint háromszáz település - köztük több város - és számos magaslat került az azeri hadsereg ellenőrzése alá, a katonai sikerek rákényszerítették Örményországot arra is, hogy visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.

Az örmény ellenzék szerint a tűzszünetről szóló megállapodás lényegében kapitulációt jelent, amiért Pasinjánt teszi felelőssé, akárcsak a dél-kaukázusi ország gazdasági nehézségeiért és társadalmi gondjaiért.

Az ellenzék már tavaly decemberben a miniszterelnök távozását követelte, amit többhetes tiltakozások követtek. Pasinján nagy belpolitikai nyomás alá került, de újévi üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az embereknek meg kell barátkozniuk az új helyzettel, és óva intett a felfordulástól és pániktól országában. A tiltakozások azóta sem csitultak és

az ellenzéki fellépéshez láthatólag most a hadsereg vezérkarának főnöke és számos magasrangú tiszt is csatlakozott.

Örményország a héten bejelentette, hogy szívesen venné a területén található orosz katonai bázis kiterjesztését, illetve orosz csapatok telepítését Azerbajdzsánnal közös határához a tavalyi hegyi-karabahi konfliktus nyomán.

A Gjumriban található, 1995-ben létrehozott támaszponton jelenleg mintegy 3000 orosz katona szolgál.

Örmény ellenzéki politikusok egy második orosz katonai bázis kialakítását sürgették a déli Szjunik régióban, amely Azerbajdzsán és az azeri exklávé, Nahicseván között található.

Vagarsak Árujúján védelmi miniszter azt mondta, annak nem látja értelmét, hogy hivatalosan megnyissanak egy második orosz bázist. Ugyanakkor közölte, hogy Moszkva és Jereván fontolgatja egy orosz katonai egység áthelyezését a meglévő támaszpontról Örményország keleti felébe az azeri határ közelébe.

Nyitókép: MTI/AP/Örmény miniszterelnök sajtóirodája/Tigran Mehrabyan
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018