Újabb megerősítések érkeznek azokra a hírekre, hogy a Biden-adminisztráció befékezni látszik a Trump-elnökség által hozott és Európában az elmúlt négy évben talán legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedését, amellyel az előző elnök a Németországban állomásozó amerikai csapatok mintegy harmadát kivonta volna.

Igaz, egy részük továbbra is Európában maradna, csak más országokban. A héten

az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka, Tod Wolters tábornok személyesen jelentette be, hogy a ténylegesen még meg sem kezdett kivonásra vonatkozó összes előkészületet felfüggesztették,

és minden további lépéssel megvárják a Pentagon új főnökének, Lloyd Auustinnak az instrukcióit.

Az eddigi, Donald Trump-féle kivonási terveket – amelyeket nyugati lapértesülések rendkívül átláthatatlannak minősítettek – jelenleg a Pentagon új vezetői tanulmányozzák.

Donald Trump tavaly nyáron jelentette be 11 900 amerikai katona kivonását a németországi Ramsteinből, e tervek szerint 25 ezer főre csökkentve a németországi amerikai katonai jelenlétet. Az intézkedést igyekezték Washingtonban úgy beállítani, mint ami úgymond rugalmasan reagál az új biztonsági kihívásokra. Ennek jegyében például a Németországból elmozdított katonák felé részben Olaszországba, részben Lengyelországba és esetleg más további európai országokba irányították volna, illetve állomásozásukat több ország között "rotálták" volna. A kontingens másik fele végleg visszatért volna az Egyesült Államokba.

Trump tervéről valójában a nemzetközi sajtóban és a nem hivatalos európai politikai közéletben is mindenki úgy beszélt, mint a német kormány megleckéztetését célzó lépésről, amellyel

az akkori elnök a német kormány vártnál kisebb katonai költségvetését akarta büntetni.

Sokak szerint alátámasztani látszott ezt, hogy a tervek szerint az amerikai csapatok afrikai felhasználású kontingensét is elköltöztették volna a szintén német Stuttgartból.

A kivonási terv kezdettől fogva heves ellenállást váltott ki mindenekelőtt az amerikai törvényhozásban, ahol

demokrata és republikánus oldalon egyaránt ellenezték az ötletet, többnyire úgy vélve, hogy egy ilyen lépést „bátorításnak” ítélnek majd Moszkvában.

A Kongresszus éppen ezért a még Trump elnöksége idején elfogadott 2021 évi védelmi törvényében eleve kikötötte, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatok létszáma nem csökkenhet 34 500 fő alá mindaddig, amíg a Kongresszust részletes elemzésben nem tájékoztatják az intézkedésnek az európai biztonságra gyakorolt hatásáról.

Biden a maga részéről már a választási kampányban visszatérően bírálta elődje európai politikáját, és az

Európa–Amerika viszony gyökeres megújítását

helyezte kilátásba elnökség idejére. Megfigyelők szerint a kivonás befagyasztásának a bejelentése tipikusan ebbe illeszkedő gesztusnak tekinthető.