Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pexels.com

„Ha Amerikából érkezett, nem lesz neki kegyelem”

Hamis volt az állítólag Amerikából Ausztráliába repült versenygalamb szalagja, melynek alapján az állatot a helyi hatóság veszélyforrásnak ítélte.

A lábán lévő szalag alapján a Melbourne-ben, egy magánház kertjében december 26-án talált madár egy versenygalamb, ami két hónappal korábban indult a mintegy 13 ezer kilométerre lévő Oregonból.

Az információ alapján az ausztrál hatóságok csütörtökön veszélyesnek ítélték az élelmiszer-biztonságra és a helyi fajokra, ezért azt tervezték, hogy a törvény szerint elpusztítják.

Pénteken azonban az oklahomai székhelyű American Racing Pigeon Union versenygalamb-egyesület képviselője, Deone Roberts azt közölte, hogy

a szalag hamis: a fotókon ugyanis nem az a kék galamb szerepel, amely a számhoz tartozik.

„Az ausztrál szalag hamisítvány, az állat egyértelműen nem az Egyesült Államokból származik. Nem szükséges megölni” – mondta Roberts.

Hozzátette, hogy egyre gyakoribb a madarak azonosító szalagjainak hamisítása.

„A műkedvelő galambászok így megvásárolják a madarakat” – magyarázta.

A galambversenyek újabban egyre népszerűbbek, néhány galamb hatalmas összegekért kelt el. Eddig a legtöbbet, 1,6 millió eurót (575 millió forint) egy kínai licitáló fizetett novemberben egy belga versenygalambért.

A megválasztott amerikai elnök után Joe-nak nevezett melbourne-i galambról Michael McCormack ausztrál miniszterelnök újságíróknak azt mondta, nem kívánja a madár halálát,

de ha Amerikából érkezett, nem lesz neki kegyelem.

Kevin Celli-Bird melbourne-i lakost, aki kertjében az állatot megtalálta, meglepték a fejlemények, és kérte, hogy ne pusztítsák el Joe-t.

Ő lépett kapcsolatba az amerikai galambászokkal, hogy a szalagon talált szám alapján keressék meg az állat tulajdonosát. A szalagokon szám és egy szimbólum is volt, ám Celli-Bird azt mondta, nem emlékszik az ábrára, és nem tudja megnézni, mert a madár már jobb állapotban van és nem tudja befogni.

A számhoz tartozó valódi galamb egy október 29-én kezdődött oregoni versenyen tűnt el. Elképzelhető, hogy átkelt a Csendes-óceánon egy hajó fedélzetén, van ilyen, de a képen nem ez a madár szerepel – közölte a versenyért felelős Lucas Cramer.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×