eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A koronavírus okozta betegségből felgyógyult Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. kapujában 2020. április 30-án részt vesz a tapsoljunk a rólunk gondoskodóknak mottóval meghirdetett hetenkénti akcióban, amikor az emberek Nagy-Britannia-szerte tapssal köszönik meg mindazok tevékenységét, akik a koronavírus-járvány alatt a lakosság biztonságáért, egészségéért, ellátásáért, az ország működőképességének fenntartásáért dolgoznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Gálik Zoltán a brexitről: reménykeltő fordulat történt

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között egyezség született arról, hogy London visszavonja a brit belső piac szabályozását érintő, az unió által ellentmondásosnak tartott törvényjavaslat legvitatottabb pontjait. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig délután Brüsszelben tárgyal. Megkötik végre az évek óta húzódó brexitmegállapodást?

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint taktikai lépésről van szó a brit kormány részéről, tudvalevő ugyanis, hogy mindössze három hónappal ezelőtt álltak csak elő a brit belső piac szabályozási jogköreit érintő, ellentmondásosnak tartott törvényjavaslattal, ami egy senki által nem várt helyzetet teremtett, és szinte a nemzetközi jog hatályán kívülre helyezte öncélúan a már korábban – az EU és az Egyesült Királyság között foganatosított – megállapodást. Ennek értelmében hiába lett volna a határon szabad átjárás, a törvény megengedte volna a brit minisztereknek, hogy önkényesen változtassanak a szerződésnek az egyes rendelkezésein. Az Európai Unió ugyanakkor azt mondta, hogy ilyen nincs, és ha megállapodást szeretnének kötni, a törvényt mindenképp vissza kell vonni, amire most várhatóan sor fog kerülni.

A brexittárgyalás nagyon a végéhez közeledik, hiszen megvan az a közel 600 oldalas dokumentum, ami a technikai részleteket tartalmazza. Az igazán fontos politikai alku azonban még várat magára, ezért is utazott Boris Johnson Brüsszelbe. Három dolog lenne, amiről meg kellene állapodni:

  • A halászati kérdés, elsősorban a kvótákról és az átmeneti időszak hosszáról, amit az EU tíz évben szeretne meghatározni, míg a britek minél hamarabb szeretnének új helyzetet teremteni.
  • Hogy hogyan férjenek hozzá a britek az európai termékeknek a piacához, valamint
  • a versenyjog kérdése, főként a munkaügyi, a környezetvédelmi és az adózási szabályok vonatkozásában.

Ha rajta lesz a pecsét a felsoroltakon, akkor viszont nem lesz akadálya annak, hogy mégiscsak legyen egy átfogó, komplex megállapodás az év végére. Bár az elmúlt négy és fél évben napról napra változott a helyzet, technikailag sokat már nem lehet a szerződésen finomítani – tette hozzá Gálik Zoltán, aki szerint nagyon érdekes, hogy a folyamat végére milyen alapkérdések maradtak, amikben már politikai döntéshozatal szükséges, miután a mandátummal rendelkező delegációk már nem tudják tovább tárgyalni.

Az, hogy a legfelsőbb politikai szinten próbálnak már egyezkedni, mindenképp reménykeltő lehet, de ha nem születik meg a szerdai nap folyamán a megállapodás, legkésőbb csütörtökön, és a hét végén az Európai Tanács tagjai nem kapnak egy egy olyan beszámolót a tárgyalódelegációktól, akár a Bizottság elnökétől, ami elindíthatja a ratifikációs folyamatot, akkor nagyon kevés az esély, hogy megállapodás szülessen a brexitről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×