Infostart.hu
eur:
355.95
usd:
306.18
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
A koronavírus okozta betegségből felgyógyult Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. kapujában 2020. április 30-án részt vesz a tapsoljunk a rólunk gondoskodóknak mottóval meghirdetett hetenkénti akcióban, amikor az emberek Nagy-Britannia-szerte tapssal köszönik meg mindazok tevékenységét, akik a koronavírus-járvány alatt a lakosság biztonságáért, egészségéért, ellátásáért, az ország működőképességének fenntartásáért dolgoznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Gálik Zoltán a brexitről: reménykeltő fordulat történt

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között egyezség született arról, hogy London visszavonja a brit belső piac szabályozását érintő, az unió által ellentmondásosnak tartott törvényjavaslat legvitatottabb pontjait. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig délután Brüsszelben tárgyal. Megkötik végre az évek óta húzódó brexitmegállapodást?

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint taktikai lépésről van szó a brit kormány részéről, tudvalevő ugyanis, hogy mindössze három hónappal ezelőtt álltak csak elő a brit belső piac szabályozási jogköreit érintő, ellentmondásosnak tartott törvényjavaslattal, ami egy senki által nem várt helyzetet teremtett, és szinte a nemzetközi jog hatályán kívülre helyezte öncélúan a már korábban – az EU és az Egyesült Királyság között foganatosított – megállapodást. Ennek értelmében hiába lett volna a határon szabad átjárás, a törvény megengedte volna a brit minisztereknek, hogy önkényesen változtassanak a szerződésnek az egyes rendelkezésein. Az Európai Unió ugyanakkor azt mondta, hogy ilyen nincs, és ha megállapodást szeretnének kötni, a törvényt mindenképp vissza kell vonni, amire most várhatóan sor fog kerülni.

A brexittárgyalás nagyon a végéhez közeledik, hiszen megvan az a közel 600 oldalas dokumentum, ami a technikai részleteket tartalmazza. Az igazán fontos politikai alku azonban még várat magára, ezért is utazott Boris Johnson Brüsszelbe. Három dolog lenne, amiről meg kellene állapodni:

  • A halászati kérdés, elsősorban a kvótákról és az átmeneti időszak hosszáról, amit az EU tíz évben szeretne meghatározni, míg a britek minél hamarabb szeretnének új helyzetet teremteni.
  • Hogy hogyan férjenek hozzá a britek az európai termékeknek a piacához, valamint
  • a versenyjog kérdése, főként a munkaügyi, a környezetvédelmi és az adózási szabályok vonatkozásában.

Ha rajta lesz a pecsét a felsoroltakon, akkor viszont nem lesz akadálya annak, hogy mégiscsak legyen egy átfogó, komplex megállapodás az év végére. Bár az elmúlt négy és fél évben napról napra változott a helyzet, technikailag sokat már nem lehet a szerződésen finomítani – tette hozzá Gálik Zoltán, aki szerint nagyon érdekes, hogy a folyamat végére milyen alapkérdések maradtak, amikben már politikai döntéshozatal szükséges, miután a mandátummal rendelkező delegációk már nem tudják tovább tárgyalni.

Az, hogy a legfelsőbb politikai szinten próbálnak már egyezkedni, mindenképp reménykeltő lehet, de ha nem születik meg a szerdai nap folyamán a megállapodás, legkésőbb csütörtökön, és a hét végén az Európai Tanács tagjai nem kapnak egy egy olyan beszámolót a tárgyalódelegációktól, akár a Bizottság elnökétől, ami elindíthatja a ratifikációs folyamatot, akkor nagyon kevés az esély, hogy megállapodás szülessen a brexitről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×