eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva

Hiszünk a jogállamiságban, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az európai uniós jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy jogi abszurditás - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Le Point című francia hetilapnak adott, szerdán megjelent interjújában.

A tárcavezető szerint az a probléma a jogállamisági mechanizmussal, hogy a jogállamiság kritériumai nincsenek pontosan meghatározva.

A jogállamiság alapelvek laza összefűzéséből kialakult fogalom, amelyre nem lehet szankciós mechanizmust építeni - hangsúlyozta.

Varga Judit szerint az Európai Unió vezetői megszegték szavukat, felrúgták a júliusi megállapodást, és mégis megpróbálták ködös jogállamisági kritériumokhoz kötni az uniós forrásokat. A miniszter szerint a magyar és a lengyel vétó válasz volt az adott szó megszegésére.

"Mi becsületesen jártunk el" - mondta.

"A kártyáink végig az asztalon voltak. Ezért gondolom azt, hogy becsületesség kérdése, hogy valaki tartja-e magát az eredeti egyezséghez"

- tette hozzá.

Szerinte "méltatlan alkudozással" nem lehet megoldani a patthelyzetet, hanem új megállapodást kell kötni, és a vétó volt az első lépés ebbe az irányba.

Az uniós források esetleges megvonásával kapcsolatban Varga Judit megjegyezte: "sem elveink, sem szuverenitásunk nem eladó". Kiemelte: az uniós helyreállítási csomag nem ajándék, segély vagy adomány, hanem hitel, amelyet vissza kell fizetni. Rámutatott: Magyarország szükség esetén a piacról is fel tud venni hitelt, "ennek ellenére kész az európai szolidaritás jegyében európai adósságközösséget vállalni".

A tárcavezető a "Stop Soros" törvénycsomagról beszélve kiemelte, hogy

"az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól".

"A 2015-ös migrációs hullám kezdete óta brüsszeli és európai vezetők, politikusok, különböző szervezetek és a nemzetközi liberális média folyamatosan azt kérik számon a magyar kormányon, hogy miért nem fogad be illegális migránsokat, és miért akarja megvédeni a saját és Európa határait" - mondta.

"Jogállamisági kérdésnek tekintik azt, hogy Magyarországon ne lehessen vizsgálni azt, hogy a nemzetközi finanszírozású civilszervezetek mögött kinek az érdekei állnak, és jogállamisági kérdéssé vált az illegális migráció feltétel nélküli támogatása is" - kifogásolta.

"Magyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság mellett" - húzta alá az igazságügyi miniszter. "Több mint ezer éve védjük Európa határát, az európai kultúrát és értékeket. Most sem teszünk másként" - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×