Figyelmeztető lövéseket adtak le és hanggránátokat vetettek be a rendőrök vasárnap a fehérorosz fővárosban, ahol ismét tízezrek vonultak az utcára, hogy az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka távozását követeljék. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója szerint nem várható, hogy a hatóságok ennél tovább menjenek. Az augusztus 9-i, fehérorosz mércével is durván elcsalt választások után volt három nap, amikor nagyon sok erőszakos fellépés történt, ez katalizálta a lakosság elégedetlenségét, azóta folyamatosak a megmozdulások.

A rezsim szempontjából azonban nem volna célszerű a helyzetet tovább fokozni, inkább az eddig bevetett eszközökkel – amibe a hanggránát belefér, az éles lőszer már nem, hiába fenyegetnek ezzel magas rangú rendőri vezetők is – a tüntetők elrettentése és kifárasztása a cél. A rezsimnek kedvező lehet, hogy jön a hideg, nedves ősz, majd a tél. A tiltakozások mérete egyébként fokozatosan csökken, már nincsenek százezrek az utcán, de a több tízezres határozott "mag" minden hétvégén az utcán van.

Bár a kormány a koronavírus-járvánnyal indokolja, a határok lezárását inkább az ellenzék külföldi támogatásának elvágása miatt vezethették be.

Ezt támaszthatja alá azt is, hogy sok a kivétel, például a Minszkbe repülővel érkezőkre nem vonatkozik, továbbá az orosz állampolgárokra sem, akik a határátlépők többségét adják. Az internetet pedig a nagy tüntetések, idején, vasárnap blokkolják, hogy nehezítsék a résztvevők kommunikációját.

Úgy tűnik, a Nyugat nem lép fel keményebben a fehérorosz rezsim ellen – erre a felvetésre Rácz András elmondta: az Európai Unió nem ismeri el Aljakszandr Lukasenka elnökségét, és különféle módokon igyekszik támogatni a fehérorosz ellenzéket, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy eltávolítsák Lukasenkát. "Rövid és középtávon az várható, hogy ő marad hatalmon, ami viszont a hosszabb távot illeti:

nem azért gyengül Lukasenka hatalma, mert az EU nem ért egyet azzal, amit csinál, hanem mert Oroszország nem ért egyet e rendszer működésével.

Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy Oroszország bele fogja kényszeríteni Lukasenkát egy alkotmányreformba, egy választási reformba, amit követ majd egy elnökválasztás, amin Lukasenka már nem fog elindulni. A kérdés csak az, hogy mikor következik ez be. Oroszország azt szeretné, hogy mindez egy-másfél éven belül megtörténjen, Lukasenka viszont tovább szeretne hatalmon maradni" - fejtette ki Rácz András.

A közeljövőben tehát egy Minszk-Moszkva közötti birkózás várható arról, hogy mi legyen a Lukasenka-rezsim jövője. Az EU ezt a folyamatot asszisztálni tudja, egy kicsit talán befolyásolni, de alapvetően megfordítani vagy felgyorsítani a Német Külpolitikai Társaság kutatója szerint nem tudja.