Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Rendőrök az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelők tüntetésén Minszkben 2020. november 1-jén. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét. A kormányellenes tüntetők csaknem három hónapja az államfő távozását követelik, ő azonban nem hajlandó erre.
Nyitókép: MTI/EPA

Rácz András: Oroszország kényszerítheti bele Aljakszandr Lukasenkát a változásba

A hétvégén ismét tüntetések voltak Fehéroroszországban, a rendőrök lövéseket is leadtak. Rácz András kutató arról beszélt az InfoRádióban, hogy kell-e számítani ismételt hatósági erőszakra, illetve mit érhet az Európai Unió eddigi fellépése a Lukasenka-rezsimmel szemben.

Figyelmeztető lövéseket adtak le és hanggránátokat vetettek be a rendőrök vasárnap a fehérorosz fővárosban, ahol ismét tízezrek vonultak az utcára, hogy az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka távozását követeljék. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója szerint nem várható, hogy a hatóságok ennél tovább menjenek. Az augusztus 9-i, fehérorosz mércével is durván elcsalt választások után volt három nap, amikor nagyon sok erőszakos fellépés történt, ez katalizálta a lakosság elégedetlenségét, azóta folyamatosak a megmozdulások.

A rezsim szempontjából azonban nem volna célszerű a helyzetet tovább fokozni, inkább az eddig bevetett eszközökkel – amibe a hanggránát belefér, az éles lőszer már nem, hiába fenyegetnek ezzel magas rangú rendőri vezetők is – a tüntetők elrettentése és kifárasztása a cél. A rezsimnek kedvező lehet, hogy jön a hideg, nedves ősz, majd a tél. A tiltakozások mérete egyébként fokozatosan csökken, már nincsenek százezrek az utcán, de a több tízezres határozott "mag" minden hétvégén az utcán van.

Bár a kormány a koronavírus-járvánnyal indokolja, a határok lezárását inkább az ellenzék külföldi támogatásának elvágása miatt vezethették be.

Ezt támaszthatja alá azt is, hogy sok a kivétel, például a Minszkbe repülővel érkezőkre nem vonatkozik, továbbá az orosz állampolgárokra sem, akik a határátlépők többségét adják. Az internetet pedig a nagy tüntetések, idején, vasárnap blokkolják, hogy nehezítsék a résztvevők kommunikációját.

Úgy tűnik, a Nyugat nem lép fel keményebben a fehérorosz rezsim ellen – erre a felvetésre Rácz András elmondta: az Európai Unió nem ismeri el Aljakszandr Lukasenka elnökségét, és különféle módokon igyekszik támogatni a fehérorosz ellenzéket, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy eltávolítsák Lukasenkát. "Rövid és középtávon az várható, hogy ő marad hatalmon, ami viszont a hosszabb távot illeti:

nem azért gyengül Lukasenka hatalma, mert az EU nem ért egyet azzal, amit csinál, hanem mert Oroszország nem ért egyet e rendszer működésével.

Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy Oroszország bele fogja kényszeríteni Lukasenkát egy alkotmányreformba, egy választási reformba, amit követ majd egy elnökválasztás, amin Lukasenka már nem fog elindulni. A kérdés csak az, hogy mikor következik ez be. Oroszország azt szeretné, hogy mindez egy-másfél éven belül megtörténjen, Lukasenka viszont tovább szeretne hatalmon maradni" - fejtette ki Rácz András.

A közeljövőben tehát egy Minszk-Moszkva közötti birkózás várható arról, hogy mi legyen a Lukasenka-rezsim jövője. Az EU ezt a folyamatot asszisztálni tudja, egy kicsit talán befolyásolni, de alapvetően megfordítani vagy felgyorsítani a Német Külpolitikai Társaság kutatója szerint nem tudja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×