„Hol vannak a hordozók?” – kérdezi minden amerikai elnök, amikor a világon valahol újabb válság tör ki. A repülőgép-anyahajók és a köréjük szerveződő harccsoportok a US Navy legmozgékonyabb és egyben legütőképesebb alakulatai. (Nem számítva persze a nukleáris rakétákkal felszerelt, atom-tengeralattjárókat, bár ezeket nyilván csak a lehető legutolsó pillanatban vetné harcba Washington.)

A repülőgép-hordozók vezette flottakötelékek, és a hozzájuk csatalakozó Amphibious Ready Groups (ARG – Kétéltű Készenléti Csoportok) alkotják az Egyesült Államok Haditengerészetének (Navy) és Tengerészgyalogságának (Marines) integrált harci egységeit. Az anyahajókra telepített, összetett repülő alakulatok, az úgynevezett hordozófedélzeti repülőezredek (Carrier Air Wing – CVW) feladata egyrészt a légi fölény kivívása, másrészt az ellenséges erők levegőből történő pusztítása.

? UPDATE:

?????? The USS George H.W. Bush is en route to the Middle East, joining the USS Abraham Lincoln and USS Gerald R. Ford near the Strait of Hormuz for carrier strike operations. pic.twitter.com/mTOJCgcVgZ

— Defense Signal (@defensesignal) April 7, 2026

A légi uralom megszerzését és a legfontosabb célpontok semlegesítését követően lépnek színre a Kétéltű Készenléti Csoportok, amelyek fedélzetéről több ezer tengerészgyalogos katona száll partra, miközben az ARG vezérhajója – mint egy „mini repülőgép-hordozó" – a saját helikoptereivel és helyből felszálló repülőgépeivel nyújt nekik közvetlen légi támogatást. Az Irán elleni háborúban eddig csak az anyahajó harccsoportok – Carrier Strike Groups (CSG) – vettek részt és az izraeli légierő gépeivel közösen rombolták a perzsa állam katonai létesítményeit.

Donald Trump szerint ezt a feladatot már száz százalékban végrehajtották – sőt, az elnök szerint túl is teljesítették. Ám az iszlám köztársaság még az állítólag rommá bombázott haderejével is képes volt tömeges rakéta- illetve dróncsapásokat mérni Izraelre, valamint a környező arab államokra. Mit több, Teherán bosszúból lezárta a Hormuzi-szorost és azt követeli, hogy az USA fejezze be a légitámadásokat, fizessen háborús jóvátételt, továbbá fedezze a károk helyreállításának költségeit. Csakhogy ilyen követelésekkel a győztesek szoktak fellépni a legyőzöttekkel szemben – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Márpedig nem úgy tűnik, mintha Irán legyőzte volna az USA-t, vagy Izraelt.

I had this thought today.

What the world witnessed between the U.S. and Israel against Iran was one of the largest coordinated air campaigns ever launched against a single nation-state by two allied powers. Few operations, if any, in the modern era compare.

In the first 72… pic.twitter.com/sx9rbhny9Z

— Open Source Intel (@Osint613) April 11, 2026

Mivel mind Teherán, mind Washington győztesnek hirdeti magát, a konfliktus tárgyalásos megoldása holtpontra jutott. Bár a pár nappal ezelőtti pakisztáni béketárgyalásokhoz nagy reményeket fűzött a világ, az egyeztetés hamar félbeszakadt. Ekkor közölte az amerikai elnök, hogy az USA is lezárja a Hormuzi-szorost, sőt blokád alá veszi Irán minden fontos kikötőjét. Ehhez viszont a Közel-Keletre eddig küldött amerikai flotta nem elég nagy. „Hol van a többi hordozó?” – tehette fel a kérdést az amerikai elnök, amire most a The War Zone is megpróbált válaszolni.

A portál nyílt hozzáférésű felderítési adatok alapján arról számolt be, hogy a már a Földközi-tenger keleti medencéjéből operáló USS Gerald R. Ford (CVN78) anyahajó vezette harci kötelékhez napokon belül még egy fog csatlakozni. A USS George H.W. Bush (CVN77) hordozócsoport első egységei már át is haladtak a Gibraltári-szoroson. A harmadik anyahajós egység – amelynek vezére a USS Abraham Lincoln (CVN72) – pedig az Indiai-óceánról folytathatja az Irán elleni légcsapásokat, amennyiben lejár a Washington által meghirdetett tűzszünet. Ehhez a kötelékhez tartozik még a USS Tripoli (LH7) rohamhajó és kísérői, fedélzetükön több mint kétezer tengerészgyalogos katonával, meg persze azok harcjárműveivel.

Trump elnök legutóbbi bejelentése után az amerikai hadiflotta haladéktalanul útnak indított Hawaii-ról még egy partra szálló egységet. A USS Boxer (LHD-4) rohamhajó vezette csapat szállítja a 11-ik Tengerészgyalogos Expedíciós Különítményt (MEU). Ezek a kétezer-kétezerötszáz fős alakulatok az amerikai hadtengerészet legkisebb, gyorsreagálású egységei. Saját légi, földi továbbá logisztikai támogatással rendelkeznek, így teljesen önállóan tudnak harcolni, és a hajókról bárhol, bármikor, azonnal bevethetők.

?Let’s clean this up… because people are getting spun up on bad timelines.

The deployment is real.

Two Amphibious Ready Groups are moving:

The USS Boxer ARG + 11th MEU
Roughly 4,000 personnel across three ships

The USS Tripoli ARG + 31st MEU
Roughly 5,000 personnel already… pic.twitter.com/y1W1mDiSjD

— A Gene Robinson (@AlBuffalo2nite) March 26, 2026

A Tripoli és a Boxer fedélzetén az Iránhoz közeli vizekre érkező tengerészgyalogos alakulatok nagyon komoly harcértéket képviselnek. Főleg, hogy amennyiben harcba vetik őket, a levegőből már három hordozó fedélzeti repülő ezred (egyenként 80-90, első vonalbeli vadászbombázóval) támogathatja őket, a saját harci helikoptereikkel és F-35B röviden felszálló és helyből leszálló repülőgépeikkel együtt.

Nyugati megfigyelők szerint az Egyesült Államok olyan hatalmas katonai erőt von össze a Perzsa-öböl térségében, amelynek aligha lesz képes ellenállni Irán.