Infostart.hu
eur:
361.08
usd:
317.74
bux:
144596.35
2026. július 28. kedd Szabolcs
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Fehéroroszország lezárja Litvániával, Lengyelországgal és Ukrajnával közös határát

A fehérorosz elnök - akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett - a minszki bejelentéskor úgy fogalmazott, kénytelen kivonni az utcákról a katonákat, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe.

Aljakszandr Lukasenka a hírügynökség szerint azt mondta, kénytelen lezárni a nyugati határokat, illetve keleten az Ukrajnával közös határszakaszt.

Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet:

ne engedjék meg politikusaiknak egy "forró" háború kirobbantását.

Előzőleg a fehérorosz külügyminisztérium "agresszív jellegűnek" minősítette az Európai Parlamentnek (EP) a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatos határozatát, amely Minszk szerint "semmilyen konstruktív elemet nem tartalmaz"

Az EP csütörtökön fogadta el a határozatot a fehéroroszországi helyzetről, ebben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mert az EP szerint a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A határozat szerint az EP Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének,.

Az EP elítélte a tömeges letartóztatásokat, a békés tiltakozók és az újságírók erőszakos elnyomását.

Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Megsúgta a dörzsölt befektető: ezekben a forró állampapírokban lát most óriási fantáziát

Megsúgta a dörzsölt befektető: ezekben a forró állampapírokban lát most óriási fantáziát

Az olasz Azimut Csoport egyik alapkezelője szerint a japán államkötvények kínálják jelenleg a globális kötvénypiac egyik legvonzóbb lehetőségét, még annak ellenére is, hogy sokan rendkívül kockázatosnak tartják azokat - írja a Bloomberg. Nicolo Bocchin, a 180 milliárd dolláros vagyont kezelő társaság dubaji székhelyű, kötvényekért felelős globális vezetője arra számít, hogy a japán jegybank nem fogja agresszíven emelni a kamatokat, mivel véleménye szerint a piac túlbecsüli a szigetország inflációs kilátásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×