Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Fehéroroszország lezárja Litvániával, Lengyelországgal és Ukrajnával közös határát

A fehérorosz elnök - akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett - a minszki bejelentéskor úgy fogalmazott, kénytelen kivonni az utcákról a katonákat, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe.

Aljakszandr Lukasenka a hírügynökség szerint azt mondta, kénytelen lezárni a nyugati határokat, illetve keleten az Ukrajnával közös határszakaszt.

Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet:

ne engedjék meg politikusaiknak egy "forró" háború kirobbantását.

Előzőleg a fehérorosz külügyminisztérium "agresszív jellegűnek" minősítette az Európai Parlamentnek (EP) a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatos határozatát, amely Minszk szerint "semmilyen konstruktív elemet nem tartalmaz"

Az EP csütörtökön fogadta el a határozatot a fehéroroszországi helyzetről, ebben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mert az EP szerint a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak. A határozat szerint az EP Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének,.

Az EP elítélte a tömeges letartóztatásokat, a békés tiltakozók és az újságírók erőszakos elnyomását.

Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×