Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró eltűnésének körülményeit vizsgálják török nyomozók Szaúd-Arábia isztambuli főkozulátusánál 2018. október 17-én. Az újságíró sorsa azóta ismeretlen, hogy október 2-án bement a főkonzulátusra.
Nyitókép: Emrah Gürel (MTI/AP)

Halálos ítélet helyett börtön - döntöttek a Hasogdzsi-ügyben

Nyolc embert ítélt másodfokon héttől húsz évig terjedő börtönbüntetésre egy szaúd-arábiai bíróság Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró 2018-as meggyilkolása ügyében - jelentette az el-Ahbaríja szaúdi állami televízió.

Öt emberre húsz-, egyre tíz-, a további kettőre pedig hétéves szabadságvesztést szabtak ki. A decemberi elsőfokú verdiktben még öt halálos ítélet szerepelt. A bíróság az után hozta meg a "véglegesnek" nyilvánított ítéletet, hogy

Hasogdzsi fiai májusban közölték, megbocsátottak a gyilkosoknak.

A szaúdi állami média az elítéltek egyikének sem közölte a nevét.

Hasogdzsit, aki sűrűn bírálta Mohammed bin Szalmán trónörököst, 2018. október 2-án látták utoljára Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán, ahová a török mennyasszonyával való házasságához szükséges iratokért ment, és ahol minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt az 59 éves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek, majd megfojtották, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették. A maradványokat azóta sem találták meg.

A gyilkosság világszerte nagy felháborodást keltett, és jórészt lerombolta az ország de facto vezetőjének számító koronaherceg addigi reformer imázsát.

Több nyugati kormány, akárcsak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azt feltételezte, hogy Szalmán király fia rendelte meg a gyilkosságot. A szaúdi vezetők tagadták, hogy Mohammed bin Szalmánnak köze lett volna a gyilkossághoz, bár 2019 végén a trónörökös utalt bizonyos személyes felelősségére, mondván, hogy "az ő felügyelete alatt történt a dolog".

A The Washington Post című lap néhai munkatársának családja májusban közölte, hogy megbocsátott a gyilkosnak, így vált lehetővé az öt halálos ítélet enyhítése. Szaúd-Arábiában, ahol az iszlám jog van érvényben, a formális megbocsátás lehetővé teszi a felmentést a halálbüntetés alól.

A török bíróság július elején kezdte meg az ítélethozatalt húsz szaúdi állampolgár ellen. Közöttük van a trónörökös két közeli munkatársa, Szaúd al-Katani volt tanácsadó és Ahmed al-Asszíri, a hírszerzés egykori második embere, akiket a gyilkosság megrendelésével gyanúsítanak. A két férfit hivatalosan eltávolították a trónörökös környezetéből.

Az ENSZ egyik szakértője, aki Isztambulban folytatott vizsgálatot a gyilkosság ügyében, hétfőn kijelentette, hogy a ítéleteknek nincs "sem jogi, sem erkölcsi legitimitása", ugyanis azokat olyan folyamat keretében hozták meg, amely sem méltányos, sem igazságos, sem átlátható nem volt.

"A szaúdi ügyész újabb felvonást adott elő az igazságszolgálatás eme paródiájában" - írta Twitter-üzenetében Agnes Callamard, aki ugyanakkor üdvözölte, hogy enyhítették a halálos ítéleteket.

A meggyilkolt újságíró török menyasszonya "bohózatnak" nevezte a hétfői ítéletet.

"A szaúdi hatóságok úgy zárták le ezt az aktát, hogy a világ nem tudja meg az igazságot Dzsamál meggyilkolásának a felelőséről" - közölte Hatice Cengiz.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet szintén bírálta a verdiktet.

"A pert zárt ajtók mögött rendezték, így nem tartották be az igazságszolgáltatás legelemibb szabályait" - emelte ki Christophe Deloire, a szervezet főtitkára.

Deloire szerint az ítélet, amely minden szándékosságot kizárt az elkövetők részéről, azt akarja elhitetni, hogy a bűncselekmény valamilyen félresiklás eredménye, holott számos tény az ellenkezőjét bizonyítja.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×