Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
320.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Adazi, 2018. június 28.Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a lettországi Adazi településnél működő NATO-támaszponton 2018. június 28-án. Az észak-atlanti szövetség a keleti szárnyának megerősítésére az Előretolt Jelenlét harccsoport egy részét 2017 tavasza óta a bázison állomásoztatja a NATO-tagállamok zászlóaljainak rotációs rendszerében, jelenleg albán, olasz, lengyel, szlovén és spanyol kontingensek részvételével. (MTI/EPA/Toms Kalnins)
Nyitókép: Toms Kalnins, MTI/EPA

Tovább tart a bizonytalanság a lengyel elnökválasztás körül

Elvetette az ellenzéki többségű lengyel szenátus azt a kormánypárti törvénymódosítást, amely szerint a koronavírus-járvány miatt levélszavazás formájában bonyolítanák le a május 10-re kiírt elnökválasztást. A szejm elnöke egy későbbi májusi időpont meghirdetését fontolgatja.

A száz fős felsőházban a törvénymódosítást elutasító határozat mellett 50 honatya szavazott, 35-en ellene voltak, egy szenátor tartózkodott a szavazástól.

A szenátusi határozatot a szerdán ülésező szejm - ahol a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) van többségben - elutasíthatja. A szavazás kimenetele azonban nem egyértelmű, mert a májusi elnökválasztást az egyik kormánykoalíciós kispárt, az Egyetértés egyes képviselői is helytelenítik.

A szenátus által elvetett törvénymódosítás olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget adnak a még a járvány kitörése előtt meghirdetett elnökválasztás elhalasztására egy másik, legkésőbb május 23-ai időpontra.

Az elnökválasztási időpont meghirdetésére jogosult Elzbieta Witek alsóházi elnök kérdésére az országos választási bizottság kedd este úgy válaszolt: jogi és szervezési okokból a május 10-i választás lehetetlen.

Witek a szenátusi szavazás előtt a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban bejelentette: másnap az alkotmánybírósághoz fordul azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi helyzetben a választás elhalasztása alkotmányos, vagy alkotmányellenes volna-e.

Amennyiben az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel megegyezőnek találja a választási időpont elhalasztását, Witek anélkül is meghirdetheti az új - május 17-i vagy május 23-i szavazást - hogy a szenátus által elutasított törvényt a szejm elfogadná.

A házelnök bírálta, hogy az ellenzéki többségű szenátus a törvényből adódó utolsó lehetséges pillanatban szavaz a hozzá április elején továbbított választási törvénymódosításról.

Aláhúzta: az alkotmány értelmében a választást legkésőbb május 23-ig kell megtartani. Megerősítette a PiS korábbi álláspontját, miszerint alkotmányellenes volna, ha katasztrófahelyzetet hirdetnének meg, és így halasztanák el hosszabb ideig a szavazást.

A katasztrófahelyzet meghirdetését és az elnökválasztás megtartását jövő év tavaszán a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) szorgalmazza, azzal érvelve, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a levélszavazás sem biztonságos, és a kampány körülményei nem megfelelőek.

A választás fő esélyesének a PiS jelöltje, Andrzej Duda jelenlegi elnök számít. A PO színeiben induló Malgorzata Kidawa-Blonska tavaly még a második helyen állt, a választási kampány során azonban veszített népszerűségéből, és jelenleg a negyedik-ötödik helyen szerepel a jelöltek rangsorában.

Andrzej Duda hivatali időszaka augusztus 6-án ér véget. A szavazást két évvel elhalasztó, kétharmados parlamenti többséget kívánó alkotmánymódosítást az ellenzéki pártok nem támogatják.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×