eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Adazi, 2018. június 28.Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a lettországi Adazi településnél működő NATO-támaszponton 2018. június 28-án. Az észak-atlanti szövetség a keleti szárnyának megerősítésére az Előretolt Jelenlét harccsoport egy részét 2017 tavasza óta a bázison állomásoztatja a NATO-tagállamok zászlóaljainak rotációs rendszerében, jelenleg albán, olasz, lengyel, szlovén és spanyol kontingensek részvételével. (MTI/EPA/Toms Kalnins)
Nyitókép: Toms Kalnins, MTI/EPA

Tovább tart a bizonytalanság a lengyel elnökválasztás körül

Elvetette az ellenzéki többségű lengyel szenátus azt a kormánypárti törvénymódosítást, amely szerint a koronavírus-járvány miatt levélszavazás formájában bonyolítanák le a május 10-re kiírt elnökválasztást. A szejm elnöke egy későbbi májusi időpont meghirdetését fontolgatja.

A száz fős felsőházban a törvénymódosítást elutasító határozat mellett 50 honatya szavazott, 35-en ellene voltak, egy szenátor tartózkodott a szavazástól.

A szenátusi határozatot a szerdán ülésező szejm - ahol a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) van többségben - elutasíthatja. A szavazás kimenetele azonban nem egyértelmű, mert a májusi elnökválasztást az egyik kormánykoalíciós kispárt, az Egyetértés egyes képviselői is helytelenítik.

A szenátus által elvetett törvénymódosítás olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget adnak a még a járvány kitörése előtt meghirdetett elnökválasztás elhalasztására egy másik, legkésőbb május 23-ai időpontra.

Az elnökválasztási időpont meghirdetésére jogosult Elzbieta Witek alsóházi elnök kérdésére az országos választási bizottság kedd este úgy válaszolt: jogi és szervezési okokból a május 10-i választás lehetetlen.

Witek a szenátusi szavazás előtt a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban bejelentette: másnap az alkotmánybírósághoz fordul azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi helyzetben a választás elhalasztása alkotmányos, vagy alkotmányellenes volna-e.

Amennyiben az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel megegyezőnek találja a választási időpont elhalasztását, Witek anélkül is meghirdetheti az új - május 17-i vagy május 23-i szavazást - hogy a szenátus által elutasított törvényt a szejm elfogadná.

A házelnök bírálta, hogy az ellenzéki többségű szenátus a törvényből adódó utolsó lehetséges pillanatban szavaz a hozzá április elején továbbított választási törvénymódosításról.

Aláhúzta: az alkotmány értelmében a választást legkésőbb május 23-ig kell megtartani. Megerősítette a PiS korábbi álláspontját, miszerint alkotmányellenes volna, ha katasztrófahelyzetet hirdetnének meg, és így halasztanák el hosszabb ideig a szavazást.

A katasztrófahelyzet meghirdetését és az elnökválasztás megtartását jövő év tavaszán a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) szorgalmazza, azzal érvelve, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a levélszavazás sem biztonságos, és a kampány körülményei nem megfelelőek.

A választás fő esélyesének a PiS jelöltje, Andrzej Duda jelenlegi elnök számít. A PO színeiben induló Malgorzata Kidawa-Blonska tavaly még a második helyen állt, a választási kampány során azonban veszített népszerűségéből, és jelenleg a negyedik-ötödik helyen szerepel a jelöltek rangsorában.

Andrzej Duda hivatali időszaka augusztus 6-án ér véget. A szavazást két évvel elhalasztó, kétharmados parlamenti többséget kívánó alkotmánymódosítást az ellenzéki pártok nem támogatják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×