Infostart.hu
eur:
373.38
usd:
339.74
bux:
137432.89
2026. november 20. péntek Jolán
Adazi, 2018. június 28.Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a lettországi Adazi településnél működő NATO-támaszponton 2018. június 28-án. Az észak-atlanti szövetség a keleti szárnyának megerősítésére az Előretolt Jelenlét harccsoport egy részét 2017 tavasza óta a bázison állomásoztatja a NATO-tagállamok zászlóaljainak rotációs rendszerében, jelenleg albán, olasz, lengyel, szlovén és spanyol kontingensek részvételével. (MTI/EPA/Toms Kalnins)
Nyitókép: Toms Kalnins, MTI/EPA

Tovább tart a bizonytalanság a lengyel elnökválasztás körül

Elvetette az ellenzéki többségű lengyel szenátus azt a kormánypárti törvénymódosítást, amely szerint a koronavírus-járvány miatt levélszavazás formájában bonyolítanák le a május 10-re kiírt elnökválasztást. A szejm elnöke egy későbbi májusi időpont meghirdetését fontolgatja.

A száz fős felsőházban a törvénymódosítást elutasító határozat mellett 50 honatya szavazott, 35-en ellene voltak, egy szenátor tartózkodott a szavazástól.

A szenátusi határozatot a szerdán ülésező szejm - ahol a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) van többségben - elutasíthatja. A szavazás kimenetele azonban nem egyértelmű, mert a májusi elnökválasztást az egyik kormánykoalíciós kispárt, az Egyetértés egyes képviselői is helytelenítik.

A szenátus által elvetett törvénymódosítás olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget adnak a még a járvány kitörése előtt meghirdetett elnökválasztás elhalasztására egy másik, legkésőbb május 23-ai időpontra.

Az elnökválasztási időpont meghirdetésére jogosult Elzbieta Witek alsóházi elnök kérdésére az országos választási bizottság kedd este úgy válaszolt: jogi és szervezési okokból a május 10-i választás lehetetlen.

Witek a szenátusi szavazás előtt a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban bejelentette: másnap az alkotmánybírósághoz fordul azzal a kérdéssel, hogy a jelenlegi helyzetben a választás elhalasztása alkotmányos, vagy alkotmányellenes volna-e.

Amennyiben az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel megegyezőnek találja a választási időpont elhalasztását, Witek anélkül is meghirdetheti az új - május 17-i vagy május 23-i szavazást - hogy a szenátus által elutasított törvényt a szejm elfogadná.

A házelnök bírálta, hogy az ellenzéki többségű szenátus a törvényből adódó utolsó lehetséges pillanatban szavaz a hozzá április elején továbbított választási törvénymódosításról.

Aláhúzta: az alkotmány értelmében a választást legkésőbb május 23-ig kell megtartani. Megerősítette a PiS korábbi álláspontját, miszerint alkotmányellenes volna, ha katasztrófahelyzetet hirdetnének meg, és így halasztanák el hosszabb ideig a szavazást.

A katasztrófahelyzet meghirdetését és az elnökválasztás megtartását jövő év tavaszán a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) szorgalmazza, azzal érvelve, hogy a jelenlegi járványhelyzetben a levélszavazás sem biztonságos, és a kampány körülményei nem megfelelőek.

A választás fő esélyesének a PiS jelöltje, Andrzej Duda jelenlegi elnök számít. A PO színeiben induló Malgorzata Kidawa-Blonska tavaly még a második helyen állt, a választási kampány során azonban veszített népszerűségéből, és jelenleg a negyedik-ötödik helyen szerepel a jelöltek rangsorában.

Andrzej Duda hivatali időszaka augusztus 6-án ér véget. A szavazást két évvel elhalasztó, kétharmados parlamenti többséget kívánó alkotmánymódosítást az ellenzéki pártok nem támogatják.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×