eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Erdőtüzet oltanak a csernobili atomerőmű körüli lezárt területéhez közel fekvő falu, Ragovka közelében 2020. április 10-én, amikor hatodik napja lángolnak erdőtüzek a térségben, a sugárfertőzött zárt övezetben és környékén. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA

Már a csernobili erőmű területét is beterítette a füst

Tizedik napja küzdenek a tűzoltók a folyton újra kiújuló erdőtüzekkel a csernobili tiltott övezetben, ahol a lángok már megközelítették az 1986-ban nukleáris baleset sújtotta atomerőmű melletti Pripjaty városát - számolt be kedd reggeli műsorában a TSZN ukrán hírtelevízió.

A híradás szerint előző este már olyan képek kerültek napvilágra, amelyeken az látható, hogy az atomerőmű területét is beterítette a füst. A TSZN olyan videofelvételeket mutatott be, amelyeken kommentárja szerint néhány kilométerre az atomerőmű melletti nukleáris hulladéktárolótól égő tüzek láthatók. Kedd este egy újabb településnél, Rozszoha falu mellett tört ki tűz az övezetben, a helyi civil aktivisták szerint gyújtogatás történt. A felvételeket a csernobili tiltott övezetben pusztító tüzekről Jaroszlav Jemeljanenko, a csenobili utazásszervezők szövetségének vezetője készítette és adta át a hírtévének. Jemeljanenko szavai szerint a tűz már "keresztülment" az úgynevezett vörös erdőn is, és Pripjaty felé tart.

Csernobil, 2020. április 14.
Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája
Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája

Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes hétfő este a Facebookon közzétett bejegyzésében mindazonáltal biztosított afelől, hogy a tűz következtében nem változott a sugárzási szint sem a csernobili atomerőműnél, sem a tiltott övezetben, sem azon kívül.

A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint az övezetben négy erdészetben végeznek még oltást, viszont a kotovszkij erdőgazdaságban - ahol először csaptak fel a lángok - már eloltották a tüzet. A szolgálat legfrissebb, kedd reggeli közleményében arról számolt be, hogy egy tűzoltót lábtöréssel kórházba szállítottak. Az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett jelentésben azt írták, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és "segítségükre van, hogy eleredt az eső". Az oltásban 415-en vesznek részt 98 technikai eszközzel, beleértve három tűzoltó repülőgépet és három helikoptert, amelyek előző nap 227-szer fordulva 538 tonna vizet öntöttek le.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a katasztrófavédelem kedden azt közölte hogy nyílt tűz nincs a zónában, hanem az aljnövényzet és a lehullott pernyék parázslanak egyes gócokban. Hozzátették, hogy a radioaktív sugárzás szintje Kijevben és Kijev megyében a megengedett mértéken belül van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán híradások kedd reggeli jelentése szerint a Facebookon azt írta, hogy figyelemmel követi a csernobili zónában történő eseményeket, és a nap folyamán beszámolót kér a katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjétől.

Az UNIAN közben beszámolt arról is, hogy az Állami Nukleáris és Sugárbiztonsági Tudományos és Műszaki Központ által közzétett keddi előrejelző térkép szerint a füsttel telített légtömeget a szél a csernobili zóna felől Kijev felé viszi.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×