eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: Pixabay

EU-csomag: a spanyolok és az olaszok nyernek, a magyarok csak egy kicsit

Nyolcmilliárd euró érkezik az uniós mentőcsomag részeként, plusz 7 milliárdnyi kedvezményes hitelt vehet fel Magyarország, de ennek megvan az ára. A koronavírus okozta válság hatását tetézik a brexitfolyamat okozta gondok is.

Az Európai Tanács elnöke szerint a pénteki EU-csúcsnak döntő lépést kell tennie a járvány okozta gazdasági válságot ellensúlyozandó uniós helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás felé. Az Európai Tanács sok munkát végzett annak érdekében, hogy "előkészítse a talajt" és érthetővé tegye a tagállamok számára a helyreállító alap minden egyes részét – fogalmazott a pénteki, ezúttal is videókonferencia keretében megrendezendő a találkozóra szóló meghívójában Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke szerint az úgynevezett helyreállítási csomagnak az Európa előtt álló kihívásokkal arányosan megfelelő nagyságrendűnek kell lennie, valamint a járvány által leginkább érintett ágazatokra és földrajzi területekre kell irányulnia. Talán éppen ezért

a pénz elosztása is inkább az eurózóna legkritikusabb államait segítené.

Orbán Viktor igazságtalannak tartja, de támogatja a tervezetet. A miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában úgy fogalmazott, az EU-ban a közös hitelfelvételt találták ki, amely ellen ő ugyan berzenkedik, de most kivételesen muszáj ezt az eszközt alkalmazni. Hozzátette ugyanakkor,

ez nem történhet úgy, hogy a pénzt igazságtalanul használják fel, és csak bizonyos országok részesülnek kedvező pénzelosztásban.

"A közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nem lehet bennünket nézni" - jelentette ki, tisztességes, fair elosztást követelve. A V4-álláspontról azt mondta: sikerült teljes egyetértésre jutni, tettek is javaslatokat.

Az Európai Tanács elnöke úgy véli, konstruktív vitát kell folytatni a helyreállítási alap különféle elemeinek méretéről, az elosztásról, valamint arról, hogy az alap mekkora részét fordítsák vissza nem térítendő támogatásra, kölcsönök nyújtására és pénzügyi garanciákra. Charles Michel hozzátette: ugyancsak megegyezésre kell jutni az alap elosztáshoz köthető jogállami politikai kondicionalitás kérdésében is.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában arról beszélt, hogy a mentőcsomag nyertese nem Magyarország lenne, hanem például a turizmusválságban is vergődő spanyolok és az olaszok - emberileg és gazdaságilag is őket rázta meg leginkább a koronavírus-járvány.

"A csomagból

beruházásokat és strukturális-szerkezeti reformokat finanszíroznának, 4 év alatt 560 milliárd euróból.

A két, fent említett déli tagállam kapná az összeg felét" - vázolta a helyzetet Gyévai Zoltán.

Hogy a 27 tagállam közül hány lesz még nyertes, az a szakértő szerint attól függ, ki milyen pozícióban van.

"A legtöbb ország számára plusz pénzt jelent, talán kivéve a gazdagabb országokat, amelyek nettó befizetők, és amelyeknek a hozzájárulása ezáltal növekedni fog. Ezek jellemzően a fukarok (Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország) néven emlegetett országok, de igazából Németország is elfogadta azt, hogy több pénzt kell betennie a rendszerbe, éves szinten 13 milliárd euróval" - ecsetelte Gyévai Zoltán.

Az emelést közben nemcsak a koronavírus-válság indokolja, hanem a brexit is.

A visegrádi négyek szemüvegén keresztül a helyzet a következő: a nyereséget és a befizetést illetően sincs különösebb változás, ahogy Gyévai Zoltán fogalmazott, "köztes helyzetben" lévő államokról van szó.

"Magyarország esetében jött ki az a helyzet, hogy

plusz források érkeznek, de

természetesen ha mellétesszük majd, hogy közös kezességvállalás lesz a pénzek alapja, akkor abban Magyarországnak is részt kell vennie. Magyarország tehát most kap 8 milliárd eurónyi segítséget, de 30 éves távlatban a befizetés is ugyanennyi, ám még jár 7 milliárd eurónyi, nagyon kedvezményes kölcsön" - tette hozzá a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×