Az Európai Tanács elnöke szerint a pénteki EU-csúcsnak döntő lépést kell tennie a járvány okozta gazdasági válságot ellensúlyozandó uniós helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás felé. Az Európai Tanács sok munkát végzett annak érdekében, hogy "előkészítse a talajt" és érthetővé tegye a tagállamok számára a helyreállító alap minden egyes részét – fogalmazott a pénteki, ezúttal is videókonferencia keretében megrendezendő a találkozóra szóló meghívójában Charles Michel.
Az Európai Tanács elnöke szerint az úgynevezett helyreállítási csomagnak az Európa előtt álló kihívásokkal arányosan megfelelő nagyságrendűnek kell lennie, valamint a járvány által leginkább érintett ágazatokra és földrajzi területekre kell irányulnia. Talán éppen ezért
a pénz elosztása is inkább az eurózóna legkritikusabb államait segítené.
Orbán Viktor igazságtalannak tartja, de támogatja a tervezetet. A miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában úgy fogalmazott, az EU-ban a közös hitelfelvételt találták ki, amely ellen ő ugyan berzenkedik, de most kivételesen muszáj ezt az eszközt alkalmazni. Hozzátette ugyanakkor,
ez nem történhet úgy, hogy a pénzt igazságtalanul használják fel, és csak bizonyos országok részesülnek kedvező pénzelosztásban.
"A közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nem lehet bennünket nézni" - jelentette ki, tisztességes, fair elosztást követelve. A V4-álláspontról azt mondta: sikerült teljes egyetértésre jutni, tettek is javaslatokat.
Az Európai Tanács elnöke úgy véli, konstruktív vitát kell folytatni a helyreállítási alap különféle elemeinek méretéről, az elosztásról, valamint arról, hogy az alap mekkora részét fordítsák vissza nem térítendő támogatásra, kölcsönök nyújtására és pénzügyi garanciákra. Charles Michel hozzátette: ugyancsak megegyezésre kell jutni az alap elosztáshoz köthető jogállami politikai kondicionalitás kérdésében is.
Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában arról beszélt, hogy a mentőcsomag nyertese nem Magyarország lenne, hanem például a turizmusválságban is vergődő spanyolok és az olaszok - emberileg és gazdaságilag is őket rázta meg leginkább a koronavírus-járvány.
"A csomagból
beruházásokat és strukturális-szerkezeti reformokat finanszíroznának, 4 év alatt 560 milliárd euróból.
A két, fent említett déli tagállam kapná az összeg felét" - vázolta a helyzetet Gyévai Zoltán.
Hogy a 27 tagállam közül hány lesz még nyertes, az a szakértő szerint attól függ, ki milyen pozícióban van.
"A legtöbb ország számára plusz pénzt jelent, talán kivéve a gazdagabb országokat, amelyek nettó befizetők, és amelyeknek a hozzájárulása ezáltal növekedni fog. Ezek jellemzően a fukarok (Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország) néven emlegetett országok, de igazából Németország is elfogadta azt, hogy több pénzt kell betennie a rendszerbe, éves szinten 13 milliárd euróval" - ecsetelte Gyévai Zoltán.
Az emelést közben nemcsak a koronavírus-válság indokolja, hanem a brexit is.
A visegrádi négyek szemüvegén keresztül a helyzet a következő: a nyereséget és a befizetést illetően sincs különösebb változás, ahogy Gyévai Zoltán fogalmazott, "köztes helyzetben" lévő államokról van szó.
"Magyarország esetében jött ki az a helyzet, hogy
plusz források érkeznek, de
természetesen ha mellétesszük majd, hogy közös kezességvállalás lesz a pénzek alapja, akkor abban Magyarországnak is részt kell vennie. Magyarország tehát most kap 8 milliárd eurónyi segítséget, de 30 éves távlatban a befizetés is ugyanennyi, ám még jár 7 milliárd eurónyi, nagyon kedvezményes kölcsön" - tette hozzá a szakember.