eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Ludovic Orban román miniszterelnök a kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a bukaresti parlamentben 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Nem élte túl a román kormány a bizalmi szavazást

A Ludovic Orban vezette jobbközép kabinet bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg a kétkamarás román parlamentben szerdán rendezett bizalmi szavazáson. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.

A PSD és az RMDSZ ezzel megakadályozta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet a parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya. Az eredmény nem érhette váratlanul a miniszterelnököt, aki a szavazás előtt úgy fogalmazott,

ha buknak, akkor is a talpukra esnek.

Ludovic Orban ezzel arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, a párt korábbi vezetője, Klaus Iohannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kormánya ellen az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzák a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

A román parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány - a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolták az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt "önös érdekei miatt", a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt. A kormány bukása ezért mind az ellenzéknek, mind a PNL-nek megfelel. A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.

A közvélemény-kutatások szerint a PNL - Klaus Iohannis volt pártja - látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága. Ludovic Orban már január elején bejelentette: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.

Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormány bukását vagy lemondását követően a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×