Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
333.02
bux:
145750.74
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Ludovic Orban román miniszterelnök a kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a bukaresti parlamentben 2020. február 5-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Nem élte túl a román kormány a bizalmi szavazást

A Ludovic Orban vezette jobbközép kabinet bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg a kétkamarás román parlamentben szerdán rendezett bizalmi szavazáson. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.

A PSD és az RMDSZ ezzel megakadályozta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet a parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya. Az eredmény nem érhette váratlanul a miniszterelnököt, aki a szavazás előtt úgy fogalmazott,

ha buknak, akkor is a talpukra esnek.

Ludovic Orban ezzel arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, a párt korábbi vezetője, Klaus Iohannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kormánya ellen az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzák a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

A román parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány - a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolták az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt "önös érdekei miatt", a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt. A kormány bukása ezért mind az ellenzéknek, mind a PNL-nek megfelel. A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.

A közvélemény-kutatások szerint a PNL - Klaus Iohannis volt pártja - látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága. Ludovic Orban már január elején bejelentette: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.

Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormány bukását vagy lemondását követően a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna a NATO-tagságáért cserébe kivonulhatna a Donbaszból. Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és azt is elmondta, szerinte mi a legvalószínűbb forgatókönyv a konfliktus lezárására.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

A gyorsan változó munkaerőpiac újfajta megközelítést követel a vállalatoktól, így a toborzás mellett egyre inkább a meglévő munkatársak megtartása, a vezetők folyamatos fejlesztése és a tapasztalt szakemberek tudásának átörökítése kerül a középpontba. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői szerint a generációs különbségek áthidalása, a mesterséges intelligencia vállalati szintű integrálása és a bértranszparencia mind olyan kihívás, amelyet csak felkészült vezetőkkel és rugalmas tervezéssel lehet sikeresen leküzdeni - írja a Pénzcentrum.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×