Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
332
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Ludovic Orban kijelölt román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pártjának vezetőségi ülésén a bukaresti parlamentben 2019. október 24-én. Orban várhatóan ezen a napon terjeszti a parlament elé kormánya tervezett névsorát és programját.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Ludovic Orban: ha bukik a kormány, talpra esik

A kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitájára érkező román miniszterelnök nyilatkozott így egy újságírói kérdésre a bukaresti parlamentben.

A kormányfő arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, a párt korábbi vezetője, Klaus Iohannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kormánya ellen

az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzák a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

A román parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány - a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt "önös érdekei miatt", a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

A parlamenti vitában elsőként felszólaló Ludovic Orban arról beszélt, hogy a PSD-nek nincs erkölcsi joga a demokráciát és jogállamiságot emlegetve számon kérni az általa vezetett kabinet sürgősségi rendeleteit és kormányzati felelősségvállalásait. Az ellenzék pfújolása közepette indulatosan szónokló kormányfő kifejtette: míg a szociáldemokraták korrupt vezetőik megmentése érdekében hoztak az igazságszolgáltatást megbénító jogszabályokat, addig a PNL-kormány az iskolások étkeztetéséről, az egészségügyi szolgáltatások bővítéséről hozott sürgősségi rendeleteket.

A kormányfő szerint a választók bizalmát demagóg ígéretekkel kicsaló PSD kormányzása idején tönkretette az országot, és minél hamarabb véget ér parlamenti mandátumuk, annál jobb.

A bizalmatlansági indítvány akkor eredményezi a kormány bukását, ha - a jelenlévők számától függetlenül - a törvényhozók több mint 50 százaléka, vagyis legalább 233 képviselő és szenátor megszavazza.

A voksolás közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra körül ér véget: ekkor derül ki, hogy túléli-e a bizalmatlansági indítványt vagy megbukik a bukaresti jobbközép kormány.

A PSD-nek jelenleg 202, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van. A két párt arra számít, hogy a függetlenek közül is többen megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Amennyiben mégsem sikerül a kormánybuktatás, a PSD és az RMDSZ alkotmányossági óvással próbálja megakadályozni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×