eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Ludovic Orban kijelölt román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pártjának vezetőségi ülésén a bukaresti parlamentben 2019. október 24-én. Orban várhatóan ezen a napon terjeszti a parlament elé kormánya tervezett névsorát és programját.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Ludovic Orban: ha bukik a kormány, talpra esik

A kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitájára érkező román miniszterelnök nyilatkozott így egy újságírói kérdésre a bukaresti parlamentben.

A kormányfő arra utalt, hogy az általa vezetett, a közvélemény-kutatások szerint a választók csaknem fele által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásában érdekelt, a párt korábbi vezetője, Klaus Iohannis államfő pedig már bejelentette: ha a parlament megbuktatja a kormányt, ismét Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással.

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kormánya ellen

az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozzák a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

A román parlament két házának együttes ülése a PNL/Orban-kormány - a román demokrácia privatizálása című bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Ennek szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt "önös érdekei miatt", a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt.

A parlamenti vitában elsőként felszólaló Ludovic Orban arról beszélt, hogy a PSD-nek nincs erkölcsi joga a demokráciát és jogállamiságot emlegetve számon kérni az általa vezetett kabinet sürgősségi rendeleteit és kormányzati felelősségvállalásait. Az ellenzék pfújolása közepette indulatosan szónokló kormányfő kifejtette: míg a szociáldemokraták korrupt vezetőik megmentése érdekében hoztak az igazságszolgáltatást megbénító jogszabályokat, addig a PNL-kormány az iskolások étkeztetéséről, az egészségügyi szolgáltatások bővítéséről hozott sürgősségi rendeleteket.

A kormányfő szerint a választók bizalmát demagóg ígéretekkel kicsaló PSD kormányzása idején tönkretette az országot, és minél hamarabb véget ér parlamenti mandátumuk, annál jobb.

A bizalmatlansági indítvány akkor eredményezi a kormány bukását, ha - a jelenlévők számától függetlenül - a törvényhozók több mint 50 százaléka, vagyis legalább 233 képviselő és szenátor megszavazza.

A voksolás közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra körül ér véget: ekkor derül ki, hogy túléli-e a bizalmatlansági indítványt vagy megbukik a bukaresti jobbközép kormány.

A PSD-nek jelenleg 202, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van. A két párt arra számít, hogy a függetlenek közül is többen megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Amennyiben mégsem sikerül a kormánybuktatás, a PSD és az RMDSZ alkotmányossági óvással próbálja megakadályozni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×