Infostart.hu
eur:
363.17
usd:
312.65
bux:
147667.28
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
A Galápagos Nemzeti Park által 2021. február 1-jén közreadott dátum nélküli képen óriásteknősök páncélját mérik meg az ecuadori Galápagos-szigetekhez tartozó Isabela-szigeten, az Alcedo térségében, ahova szakértők látogattak 2021. január 17-24. között. A nemzeti park igazgatóságának tudósai és a park őrei 4723 óriásteknőst megjelöltek, hogy megfigyelhessék a fejlődésüket.
Nyitókép: MTI/EPA/Galápagos Nemzeti Park/Jibson Valle

Visszatérnek az óriásteknősök a legendás szigetre

Visszatelepítettek 158 fiatal óriásteknőst a Galápagos-szigetcsoporthoz tartozó Floreana-szigetre, ahol a faj csaknem 150 évvel ezelőtt teljesen kihalt - jelentette be az ecuadori környezetvédelmi minisztérium.

Az óriásteknősök stratégiai fontosságú szerepet töltenek be a sziget ökoszisztémájában: segítenek a magok szétszórásában, jelenlétük szabályozza a növényzetet, és elősegíti a természetes élőhely regenerálását - emelte ki a tárca pénteken.

A 8 és 13 év közötti hüllők szabadon engedését a szigeten a téli évszak első esőihez igazították. Ezeket a nagy és erős példányokat kifejezetten a Floreana-szigeti visszatelepítéshez válogatták össze. Elég fejlettek ahhoz, hogy megvédjék magukat a szigetre betelepült más állatokkal, például a patkányokkal és a macskákkal szemben - mondta el Fredy Villalba, a Galápagosi Nemzeti Park tenyésztőközpontjának igazgatója.

Kétszáz éve Floreana-szigeten nagyjából 20 ezer óriásteknős élhetett.

A bálnavadászat, az erdőtüzek pusztítása és az emberi kizsákmányolás következtében azonban a faj végül teljesen kihalt a szigeten. A tudósok most olyan állatokat telepítenek vissza, amelyeknek genetikai állománya jelentős részben megegyezik a kihalt óriásteknős-alfajéval.

Washington Tapia biológus kiemelte, hogy itt nem egyszerűen az állatok számáról van szó, hanem egy eltűnt vérvonal helyreállításból, ezért is létfontosságú, hogy genetikai szempontból nagy mértékű legyen az egyezés.

Történelmi hátter

Floreana-sziget a Galápagos-szigetcsoport legdélebbi pontja. A Csendes-óceán közepén, a dél-amerikai kontinens partjaitól mintegy 1000 kilométerre fekvő vulkanikus szigeten nagyjából 200 ember él. Rajtuk kívül az új óriásteknősöknek flamingókkal, iguánákkal, pingvinekkel, sirályokkal és héjákkal kell majd osztozni a területen. Boldogulniuk kell azonban több, ember által betelepített nem őshonos állatfajjal is, például patkányokkal, macskákkal, disznókkal és szamarakkal, amelyek veszélyt is jelenthetnek az új lakókra.

Az ENSZ 1978-ban nyilvánította a természeti világörökség részének a Galápagos-szigetcsoportot, ahol nagy számban élnek olyan szárazföldi és tengeri állatok, amelyek a Földön sehol máshol nem fordulnak elő. Floreana-szigeten már tíz éve dolgoznak a tudósok 12 további őshonos állat visszatelepítésén. Az ecuadori kormány a szigeten 2023-ban kutatóközpontot hozott létre, ahol tanulmányozhatják a visszatelepítendő állatfajokat. Ugyanebben az évben mintegy egymilliárd dollárt elengedtek a dél-amerikai ország külkereskedelmi adósságából cserébe azért, hogy Ecuador 450 millió dollárt fordított a galápagosi fajmegőrzési programokra.

Címlapról ajánljuk
Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező lesz az orvoskamarai tagság, kétlépcsős béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak
bejelentések a kormánytól

Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező lesz az orvoskamarai tagság, kétlépcsős béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak

Két hét múlva várhatóan véglegesen eltörlik a koncessziók jelenlegi rendszerét. Három elv mentén alakítják át a hulladékgazdálkodást Magyarországon, miután a kormány 90 milliárd forintnyi büntetést kell, hogy fizessen az EU-nak a Mohu mulasztásai után – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. Gyorsítják a bírósági ítélkezést. Több pénzt kap a családi csődvédelmi szolgálat. Rögzítik a tűzifa árát a lakosságnak, csökken a tűzifa áfája, megduplázzák a szociális tűzifakeretet. Átalakul a Deák Ferenc ösztöndíjprogram – zajlik a kormányzati tájékoztató.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×