Komoly tervezési hibák és a nukleáris meghajtás hiánya miatt a kínai Fucsien hordozó nem tekinthető egyenrangúnak az amerikai USS Gerald Ford-dal. Erről számolt be a South China Morning Post című, Hongkongban megjelenő újság. A lap jó ideje már határozottan a pekingi vezetés irányvonalába simul, ezért különösen figyelemre méltó mindaz, amit a Népi Felszabadító Hadsereg flottájának büszkeségéről állít.
Azt már a hajó tervezésekor tudni lehetett, hogy
a hagyományos meghajtás miatt sokkal jobban függ majd a hadtáptól. Ez pedig erősen korlátozza a Fucsien hatósugarát,
noha az eredeti elképzelés éppen az volt, hogy ez az egység már a Csendes-óceán Kínától messzebb lévő területein is bevethető legyen. A pekingi vezetés stratégiai célja az, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat a térségből, de legalábbis erősen korlátozza az amerikai jelenlétet. Mindez elengedhetetlen feltétele lenne Tajvan lerohanásának, illetve az USA-val szövetséges országok, mint például Japán, Ausztrália vagy Dél-Korea sakkban tartásának.
Mint arról az Infostart is beszámolt, a kínai mérnökök a legmodernebb amerikai hordozóval egyenértékű, ha nem jobb hajót akartak tervezni. Ennek érdekében számos olyan technikai újdonsággal szerelték fel az új, úszó repteret, mint amivel a USS Gerald Ford is rendelkezik.
Közülük talán az elektromágneses katapultok a legérdekesebbek. Az a feladatuk, hogy felszálláskor gyorsítsák, leszálláskor pedig fékezzék a repülőgépeket.
Ám éppen ez utóbbival van az egyik legfőbb gond a Fucsienen. A három katapultból az egyik az elhelyezkedése miatt nem alkalmas a gépek lassítására. A másikkal meg az a baj, hogy túl közel van a repülőket a hangárokból a fedélzetre és onnan visszaszállító lifthez, így amikor azt haszálják, le kell állítani a fel- és leszállásokat. Ráadásul a két felvonó közül az egyik túlságosan előre került, és ez nehezíti a repülők mozgatását.
Hozzáértők szerint a felépítmény elhelyezése is szerencsétlen.
A hajó, illetve a repülő egység irányítását ellátó sziget ugyanis jelentősen leszűkíti a fedélzetet, így nem lehet egységnyi idő alatt annyi gépet indítani vagy fogadni, mint a USS Gerald Fordon. A Fucsien harcértékét az is rontja, hogy valamivel kisebb, így legfeljebb 60 repülőgép települhet a fedélzetére, míg az amerikai hordozó több mint 75-tel indulhat bevetésre.
A kínai hadihajó gyengeségeit fokozza, hogy a tengeri próbák alatt egy sor berendezéséről kiderült, megbízhatatlanul működnek. Bár a South China Morning Post ezekről nem közölt részleteket, értesülése alapján azt közölte, hogy
a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornoka, Csang Ju-hszia pénzért információkat adott át az amerikaiaknak a Fucsien gyenge pontjairól is.
Ezek alapján a 19FourtyFive című amerikai szaklap azt írja, hogy erősen túlzóak a washingtoni politikai vezetés aggodalmai. Noha kétségtelen, hogy Kína nagyon komoly erőfeszítéseket tesz hadiflottájának fejlesztésére, de az eddigiek alapján vitathatatlan az amerikai technológiai fölény. A portál értékelése szerint a Fucsien – illetve a másik két kínai repülőgép-hordozó – legfeljebb csak az USA szövetségeseinek jelenthet kihívást a térségben. Ez még akkor is igaz, ha
Peking bejelentette, hogy 2035-re kilencre akarja növelni anyahajóinak számát, és ezek egy része már nukleáris meghajtású lesz.
Ha mennyiségben fel is vennék a kínaiak a versenyt az amerikaiakkal, az anyahajók üzemeltetésében óriási a lemaradásuk. Még csak alig pár éve próbálgatják ezt a feladatot, miközben az amerikai flotta 1922. március 20-án állította hadrendbe az első repülőgép-hordozóját.
Az sem Pekingnek kedvez, hogy hadereje több mint negyven éve nem vívott háborút, míg az amerikaiak szinte folyamatosan csatáznak a világ valamelyik pontján.
