Infostart.hu
eur:
365.6
usd:
315.65
bux:
148696.72
2026. augusztus 19. szerda Huba
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ukrajna új információkhoz jutott a légi katasztrófáról

Fontos adatokat kapott Ukrajna az Egyesült Államoktól a teheráni légi katasztrófáról - számolt be pénteken az UNIAN ukrán hírügynökség az ukrán diplomácia vezetőjének Twitter-üzenetére hivatkozva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vadim Prisztajko külügyminiszter pénteken az Egyesült Államok képviselőivel találkozott, és tőlük kapta meg az információkat az Iránban lezuhant ukrán utasszállító repülőgépről.

Prisztajko közölte, hogy az információkat szakértőik tanulmányozzák. Megismételte, hogy a nap folyamán kapcsolatba lépnek Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel is.

Pénteken az ukrán elnök az interneten közzétett üzenetében

nem zárta ki, hogy rakétatalálat okozta az ukrán utasszállító gép szerdai katasztrófáját Iránban, de jelezte, hogy ezt a lehetséges okot még nem erősítették meg.

Zelenszkij korábban sürgette a nemzetközi közösséget, hogy minél többen kapcsolódjanak be a vizsgálatba.

Csütörtökön több nem megnevezett amerikai kormányzati tisztségviselő azt állította, hogy az ukrán utasszállító repülőgépet az iráni légvédelem lőtte le közvetlenül az után, hogy felszállt a teheráni repülőtérről. Az amerikai bejelentéseket követően Justin Trudeau kanadai miniszterelnök állt a sajtó elé azzal a bejelentéssel, hogy Ottawának is vannak saját forrásból olyan hírszerzési információi, amelyek alapján "nagy valószínűséggel" egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le az ukrán gépet, de lehet, hogy nem szándékosan. Boris Johnson brit miniszterelnök szintén úgy nyilatkozott a BBC-nek, vannak olyan információk, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy rakétatalálat érte a gépet. Teherán azonban egyelőre elutasítja, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el.

A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata szerda reggel felszállás után azt követően zuhant le, hogy már elérte a 2400 méter repülési magasságot. A Boeing 737-800-as típusú gép fedélzetén utazók közül senki sem élte túl a becsapódást. Összesen 176-an haltak meg a gép 9 fős ukrán személyzetével együtt. Két utas volt még ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak (82), kanadaiak (63), svédek (10), britek (3), afgánok (4) és németek (3).

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Sokat kivett a világcsúcs-kísérlet Kós Hubertből 200 méter háton a párizsi úszó Európa-bajnokságon, és bár a rekordra még várnia kell, három aranyéremmel zárta a kontinensviadal, fő száma mellett 200 vegyesen és a 4-szer 100-as gyorsváltó tagjaként is dobogó tetejére állhatott. Az olimpiai és világbajnok hazatérése után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyilatkozott az InfoRádiónak.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Az idei európai hőség és szárazság már nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem több csatornán keresztül ható gazdasági sokk. A tartós kánikula csökkenti a munkaerő termelékenységét, rontja a terméshozamokat, korlátozza a folyami áruszállítást, szűkíti az energiatermelést, és közben növeli az inflációs, költségvetési és biztosítási kockázatokat. A kárbecslések szerint a hőhullámok és az aszály akár az Európai Unió idei növekedésének jelentős részét is elvihetik. Magyarország számára mindez nem távoli klímakockázat: a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését, vagyis az ország egyik legfontosabb energiatermelő kapacitását. A kérdés már nem az, hogy lesz-e ára a forróbb és szárazabb nyaraknak, hanem az, hogy Európa ezt előre, alkalmazkodási beruházásokban fizeti meg, vagy utólag, termeléskiesésben, drágább energiában és költségvetési nyomásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×