Egy csütörtökön előkerült mobiltelefonos videó arra utal, hogy egy iráni föld-levegő rakéta találhatta el az ukrán légitársaság Boeing utasszállítóját. A gép még egy ideig repült és megpróbált visszatérni a teheráni reptérre, de lezuhant és a fedélzeten tartózkodó 176 ember egyik sem élte túl a katasztrófát.

A videón azt látni, ahogy egy világos tárgy gyorsan átrepül a sötét égen, majd villanás és egy robbanás következik.

Az ukrán urasszállítón az irániak mellett 63 kanadai állampolgár is utazott. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt mondta: egy sor hírszerzési információ arra utal, hogy rakéta találta el a gépet, de valószínűleg nem szándékosan vették célba.

Amerikai hírszerzési források azt mondták, hogy műholdjaik két légvédelmi rakéta kilövését rögzítették. Ezért azt mondják, hogy a helyszínen rakétamaradványok lehetnek. Csakhogy a becsapódás helyszínén iráni bulldózerek jelentek meg. Az amerikaiak emellett fontosnak tartották közölni, hogy

a gépet iráni radarok követték a rakétakilövés előtt.

Ali Abedzadeh, az Iráni Polgári Légiügyi Hatóság vezetője „logikátlannak” minősítette a nyugati állításokat – ugyan, miért fordult volna vissza a gép a reptér felé, ha rakéta találta el? – tette fel a kérdést. Péntek reggel ismét határozottan tagadta, hogy rakéta okozhatta a katasztrófát.

A kormány a Teherán elleni „pszichológiai hadviselés” részének minősítette a nyugati állításokat.

Az irániak emellett közölték, hogy külföldi légügyi nyomozókat beengednek – az ukrán csoport már meg is érkezett - , de a repülési adatokat rögzítő fekete dobozokat nem adják vissza az amerikai Boeingnek.

Az ukrán államfő nem zárta ki, hogy rakétatalálat okozta a katasztrófát, de jelezte, hogy ezt a lehetséges okot még nem erősítették meg. Volodimir Zelenszkij számba véve a külföldi állami vezetők sajtónyilatkozatait, felszólította Ukrajna partnerországait, elsősorban az Egyesült Államokat, Kanadát és Nagy-Britanniát, hogy a katasztrófával kapcsolatos adataikat bocsássák a tragédia okait vizsgáló bizottság rendelkezésére. Közölte azt is, hogy még a nap folyamán tárgyalni fog erről Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.

Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy

a katasztrófa körülményeinek feltárásával foglalkozó bizottság folytatja a munkáját, és Ruháni iráni elnök azt ígérte neki, hogy az ukránok teljes hozzáférést kapnak a katasztrófa helyszínéhez.

Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy „a másik oldal hibát követhetett el”. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy a tragédiát a Washingtonnal farkasszemet néző Teherán számlájára írja.

A katasztrófa még bonyolultabbá teheti az iráni-amerikai háborús feszültséget, amely mérséklődni látszott azután, hogy Irán szándékosan csak minimális pusztítást okozó rakétacsapásokkal válaszolt arra, hogy az amerikaiak megölték egyik legmagasabb rangú katonai vezetőjüket, Szulejmáni tábornokot.

Az ukrán légitársaság 752-es járata néhány órával azután szállt fel Teheránból, hogy az iráni erők ballisztikus rakétákat lőttek ki a szomszédos Irakban található katonai bázisokra,

ahol amerikai katonák is tartózkodnak. Szakértők felvetették: az iráni légvédelem készültségben lehetett egy esetleges amerikai ellencsapásra.

Kérdőjeleket vetett fel a döntés, hogy miért szállhatott fel az ukrán Boeing – mindössze néhány órával az iráni rakétatámadások után. A gyakorlatilag háborús zónán való átrepülés sokban hasonlít a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító 2014-es tragédiájához.