eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Bejött a jobb- és baloldal összefogása az olasz parlamentben

Sikeresnek bizonyult a római felsőház baloldali és jobboldali tagjainak összefogása a parlament tervezett létszámcsökkentése ellen, amelyet a folyamatosan gyengülő Öt Csillag Mozgalom (M5S) akart bevezetni már a következő választásokat tartva szem előtt. Még az M5S néhány tagja is beszállt.

A felsőház keddi bejelentése szerint elegendő számú szenátor csatlakozott a parlament létszámcsökkentéséről tartandó népszavazási kezdeményezéshez.

A 945 fős parlament létszámcsökkentését október 8-án szavazták meg: ennek értelmében az eddig 630 fős képviselőház 400 tagúra, a 315 fős felsőház 200-ra redukálódik. Akkor a parlament jelentős többsége támogatta a javaslatot. A felső- és alsóház karcsúsítása a parlament fenntartási költségeinek megtakarítását, valamint a gyorsabb törvényhozási munkát célozta.

Harc a parlamenti pozíciókért

A létszámcsökkentést az elsők között az M5S szorgalmazta, és a következő törvényhozással lépne életbe. Mivel azonban alkotmánymódosító törvényről van szó, az olasz joggyakorlat lehetővé teszi, hogy magánszemély vagy párt kezdeményezésére, népszavazást tartsanak róla. A referendum benyújtási határideje január 12-én jár le. A népszavazás kiírásához 500 ezer aláírás szükséges, vagy a parlament egyik ága egyötödének támogatása.

Ez a felsőház esetében 64 szenátort jelent, és ennyien írták alá keddig a népszavazási kezdeményezést.

Utolsóként a határon túli olaszok Ausztráliából delegált szenátora. Kormánypártiak és ellenzékiek, baloldaliak és jobboldaliak is csatlakoztak, köztük még az M5S néhány tagja is. A legtöbben, negyvenegyen a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) soraiból támogatták a népszavazást, mivel a jelenleg 6 százalék körüli párt szenátorai attól tartanak, hogy esetleges létszámcsökkentéssel kimaradnak a következő parlamentből.

A népszavazási kezdeményezést benyújtják a Semmítőszékhez, amely egy hónapon belül határoz a referendum kiírásáról.

Addig is megakad a létszámcsökkentés, ami azt jelenti, hogy esetleges előrehozott választás esetén a következő parlament továbbra is 945 fős marad.

A szenátori aláírások összegyűjtése október óta a színfalak mögött zajlott. Elemzők rámutattak, hogy a parlament először megszavazta az M5S javaslatát, majd ugyanezt "hátba támadta". A létszámcsökkentés a közvetlen demokráciát hirdető M5S választási ígérete volt, de a tavalyi 32-ről 17 százalékra süllyedt párt azért is szorgalmazta, mivel egy nagyobb létszámú parlamentben már kevesebb mandátumot szerezne.

Giuseppe Conte miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a referendum nem akadályozza a kormány munkáját.

Hasonló, parlamenti létszámcsökkentést is tartalmazó alkotmányos népszavazást a volt miniszterelnök Matteo Renzi indított 2016 decemberében, a kudarc Renzi lemondásához vezetett.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×