Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a parlament ülésére indul londoni rezidenciájáról 2019. október 29-én. A brit törvényhozás az előző nap elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legkésőbb 2020. január 31-ig halasztásáról hozott uniós döntést, amely értelmében a kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés korábbi ratifikálása esetén a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy pártja támogatja az előrehozott parlamenti választás kiírását.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Még karácsony előtt összeül az új brit parlament

December 17-én tartja alakuló ülését az új brit parlament - közölte hétfőn a londoni miniszterelnöki hivatal.

A konzervatív párti brit kormány december 12-ére előrehozott parlamenti választást írt ki.

A Downing Street bejelentése szerint

a december 17-i alakuló ülés fő napirendi pontja az új képviselők felesketése és az alsóház elnökének megválasztása lesz.

Az alsóházi elnök megválasztása mindazonáltal formalitás, hiszen az előző alsóház - amelyet a választási törvénynek megfelelően a hivatalos választási kampány első mozzanataként feloszlattak - november 4-én már megválasztotta a kamara új elnökét Sir Lindsay Hoyle, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt addigi képviselője személyében.

A korábbi elnök, John Bercow október 31-én távozott tisztségéből.

Ha Bercow utódja a decemberi választáson bejut az alsóházba, elnöki tisztségének megerősítése szinte biztosra vehető. Az is garantáltnak tekinthető, hogy Sir Lindsay Hoyle bekerül az új parlamentbe, mivel a brit politikai konvenció alapján az alsóház elnöke ellen választókerületében a nagy pártok nem indítanak jelölteket.

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint ha a választás után Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök alakíthat ismét kormányt, az új kabinet programját december 19-én ismerteti II. Erzsébet királynő az ilyenkor szokásos, hagyományos uralkodói beszéddel.

A londoni miniszterelnöki hivatal közölte ugyanakkor azt is, hogy az új parlamenti évadot formálisan megnyitó királynői beszéd ceremoniális külsőségei a megszokottnál "mérsékeltebbek" lesznek, hasonlóan a 2017-ben tartott előző, szintén előrehozott választás utáni hivatalos parlamenti nyitányhoz.

A Downing Street szóvivője szerint a szokásosnál visszafogottabb pompát a mostani parlamenti választás előrehozott jellege mellett a karácsonyi ünnepek közelsége is indokolja.

A szóvivő szerint ha a december 12-i választás kormányváltást eredményez, a királynői beszéd feltételezhetően januárban lesz, de az erről szóló döntés már a hivatalba lépő új kormány hatásköre lenne.

Boris Johnson miniszterelnök tervei szerint az új parlament az idei évből hátralévő néhány ülésnapot korántsem csak ceremoniális tevékenységgel töltené.

Johnson vasárnap, a konzervatívok választási programját bemutató nagygyűlésen közölte: ha a párt megnyeri a decemberi választást,

még karácsony előtt ismét a parlament elé kerül a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás törvénytervezete.

A kormányfő hozzátette: ha a konzervatívok a decemberi választáson többségbe kerülnek, az azt is jelentené, hogy a Brexit-folyamat január végéig, vagyis a Brexit jelenleg érvényes határidejéig lezajlik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×