Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

Erdogan fenyegető üzenetet küldött

Recep Tayyip Erdogan török elnök az ötnapos északkelet-szíriai tűzszüneti megállapodás lejártának napján ismét kilátásba helyezte a török hadművelet folytatását a kurd fegyveresek ellen az egyezmény sikertelensége esetén.

A török államfő az ankarai Esenboga repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Szocsiba indult, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon Szíria ügyében.

Erdogan úgy fogalmazott:

ha az Egyesült Államok nem tartja be ígéreteit, abban az esetben Törökország az offenzívát onnan folytatja majd, ahol abbamaradt, de ezúttal "sokkal határozottabb formában".

A csütörtöki török-amerikai tűzszüneti megállapodás szerint a fegyvernyugvás török idő szerint kedd este 22 óráig tart. Ankara és Washington abban egyezett meg, hogy Törökország 120 órára felhagy a harci cselekményekkel az általa terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciával szemben, amennyiben a kurd harcosok ez idő alatt kivonulnak abból az Eufrátesz folyótól az iraki határig tartó, 440 kilométer széles és 32 kilométer mély sávból, ahol Ankara biztonsági övezetet akar létrehozni.

A török elnök kedden közölte: eddig 700-800 milicista hagyta el a kijelölt területet, de állítólag a fennmaradó 1200-1300 is gyorsan ki fog vonulni onnan. Erdogan újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azokat a fegyvereket, amelyeket a "terroristák" nem tudnak magukkal vinni és a raktárakban hagynak, a török hadsereg összegyűjti.

Mindeközben a török védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy a "terroristák" 42 alkalommal sértették meg a fegyvernyugvást. Egyúttal jelezték: azt a "terroristát", akit 22 óra után a térségben találnak, "harcképtelenné teszik".

A török államfő keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy az északkelet-szíriai hadművelet keretében a török hadsereg mostanáig, 160 települést beleértve, összesen 2200 négyzetkilométert "tisztított meg a terroristáktól". Kifejtette: a harcokban hét katona, a szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű ellenzéki csoport 79 fegyverese és 20 civil vesztette életét a török oldalon, miközben Ankara 775 "terroristát tett harcképtelenné".

Erdogan kedden arról is beszélt, hogy az offenzívára vonatkozó egyes iráni nyilatkozatok komolyan elszomorították. A kijelentések nem Haszan Róháni iráni elnöktől érkeztek - mutatott rá a török elnök, úgy vélekedve, hogy ezeket a hangokat mégis elsősorban Róháninak el kellett volna hallgattatnia.

Abbász Muszavi, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén elítélte, hogy Törökország hadállásokat akar létesíteni Szíriában, és azt követelte, hogy Ankara tartsa tiszteletben Teherán legfőbb regionális szövetségesének, Szíriának a területi egységét.

Erdogan pénteken Isztambulban külföldi újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy országa 12 megfigyelőpontot akar kialakítani a tervezett biztonsági övezeten belül.

A török hadsereg és az SNA október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt YPG, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Ugyanakkor az YPG, amelyet Ankara a törökországi kurd szakadár fegyveresek szövetségesének tart, az elmúlt években éppen az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva kapott kiképzést és modern fegyvereket pártfogójától, az Egyesült Államoktól.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×