Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel Macron francia elnök úgynevezett nemzeti vitaesten vesz részt polgármesterekkel Párizsban 2019. február 1-jén. Az országot érintő legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekről tartott fórumsorozatot Macron kezdeményezte a zavargásokba torkolló országos tüntetéssorozat nyomán. Az üzemanyagadó emelése ellen 2018. novemberben jétrejött sárgamellényes mozgalom azóta több szociális jellegű követelést fogalmazott meg és az államfő távozását követeli.
Nyitókép: MTI/AP Pool/Michel Euler

Macron: nem az uniós bővítés az első

Belső reformokra van szükség az Európai Unióban, és csak azt követően lehet szó bővítésről - hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Belgrádban.

Mint mondta, az EU a jelenlegi 28 tagú felállással nem működőképes, változásra van szükség, és a belső uniós reformokat a szerb reformokkal párhuzamosan kell végrehajtani, hogy minél hatékonyabb legyen a döntéshozatal és az együttműködés.

Koszovó és Szerbia kapcsolatáról úgy nyilatkozott: Franciaország kész arra, hogy támogassa a párbeszéd folytatását Belgrád és Pristina között. Hozzátette, hogy nem szabad egyoldalú lépéseket tennie egyik félnek sem, és az utóbbi hónapok döntéseit, amelyek a korábbi megállapodásokkal ellentétesek, vissza kell vonni - utalt a szerbiai árura kivetett százszázalékos koszovói vámra a francia elnök. A következő időszakban fokozni kell a megoldásért tett erőfeszítéseket, mert Európa nem engedhet meg magának egy ilyen konfliktust - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×