Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített kép Theresa May miniszterelnökről, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

Brexit - Vészforgatókönyvek a folytatásról

A brit miniszterelnök történelminek mondható alsóházi veresége után egyelőre nem világos, hogyan valósulhat meg a brexit, sőt az sem, hogy egyáltalán lesz-e. Elemzői forgatókönyvek sokasága taglalja, mi következhet ezután.

Nem olyan egyszerű válni – erre emlékeztette Theresa May brit miniszterlenököt országa parlamentje, ahol a keményvonalas brexit-pártiak és az Európai Unióban maradni vágyó képviselők furcsa koalíciója megalázó vereséget mért az EU-val kialkudott kilépési egyezményére.

A brit kormányfő és Brüsszel alkuját a képviselők kétharmada vetette el: 432-en szavaztak ellene, míg 202-en mellette. Ez a kétharmados vereség minden jelentés szerint brit kormányfő által valaha megélt legrosszabb eredmény. A XX. század legkedvezőtlenebb brit parlamenti döntését 1924-ben élte meg Ramsay McDonald akkori miniszterelnök, 166 ellenszavazattal.

A May-terv leszavazása nem volt meglepetés, sőt kívülről szemlélve a procedúra részének tűnik, de a szigetországban hatalmas dráma és elnyúló viták előzték meg az alsóházi voksolást.

Theresa May a kudarc után azt mondta:

világos, hogy a ház nem támogatja az alkut, de nem világos, hogy mit támogat,

majd hozzátette: a népakarat alapján végre kell hajtani a brexitet – bár azt nem említette, hogy két éve a kilépők csak parányi többséggel nyertek és a referendum idején nem merültek fel olyan, mostanra fontossá vált kérdések, mint az ír határ, az ország egysége és a vámúnió esetleges fenntartása az EU-val.

Ezért van az, hogy egyre hangosabb az újabb népszavazást követelők tábora. A kérdés most az, hogy hogy alakul a jövő és melyik forgatókönyv valósul meg.

A legsötétebb szcenárió szerint március végén jön a rendezetlen brexit, potenciálisan káoszt hozó, azonnali vámvizsgálatokkal, közük Észak-Írország és Írország eddig szabadon átjárható határán – ami segítette az évtizedes terrorizmus utáni megbékélést.

Egy másik verzió szerint megbukhat Theresa May kormánya a szerda esti bizalmatlansági szavazáson, és jönnek az előrehozott választások. Az ellenzéki és a kormányzás átvételére készülő Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn a kedd esti parlamenti voks után azonnal bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Álláspontja azonban a brexit szempontjából nem világos: Corbyn nem az EU lelkes híve, bár pártjának sok tagja az, és ők újabb népszavazást akarnak az uniós tagságról. Még ha győz is az ötlet, hónapokba telik majd, mire lebonyolítják.

Theresa May akár hatalmon is maradhat és úgy dönthet megvalósítja a brexitet, de rendezett formában.

Ebben az esetben felfüggesztheti a Lisszaboni EU-szerződés kilépésről szóló 50. cikkelyét, hogy előnyösebb feltételeket csikarjon ki Brüsszelből. A brit keményvonalasok nem akarják engedni, hogy az ír határ átjárhatósága érdekében akár csak átmeneti időre is fennmaradjon az EU-val fenntartott vámunió, mert attól tartanak, hogy becsapják őket és "örökre az EU-hoz láncolják a szigetországot". Brüsszel viszont nem akarja magára hagyni Írországot, amely súlyos károkat szenvedne el, ha a brit földön áthaladó kereskedelmét hosszadalmas vámvizsgálatoknak vetnék alá és nem akarja kockáztatni, hogy az északír katolikusok és protestánsok között ismét konfliktus robbanjon ki.

Az is opció, hogy a brit kormány leállítja és feladja a brexit ötletét – az ország így ott folytathatja, ahol abbahagyta és semmilyen előjoga nem sérül.

Brüsszelben sajnálattal vették tudomásul a May-alku bukását: nő a kaotikus brexit esélye, ami miatt fokozni kell az erre az való felkészülést – ez volt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök reakciója.

Sebastian Kurz osztrák kancellár közölte: nem lesz újratárgyalás. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig fevetette: a britek gondolják meg magukat és állítsák le a brexitet.

"Ha nem lehetséges az alku, mert senki sem akarja, kinek lesz bátorsága kimondani, hogy mi az egyetlen pozitív megoldás?"

Szerdán tehát jön a parlamenti bizalmi szavazás Theresa May ellen, amit a várakozások szerint minden bizonnyal túlél majd a brit kormány, Brüsszel pedig közben azt várja a miniszterelnöktől, hogy tegye végre világossá: mit akarnak a britek?

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×