Infostart.hu
eur:
356.02
usd:
306.39
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített kép Theresa May miniszterelnökről, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

Brexit - Vészforgatókönyvek a folytatásról

A brit miniszterelnök történelminek mondható alsóházi veresége után egyelőre nem világos, hogyan valósulhat meg a brexit, sőt az sem, hogy egyáltalán lesz-e. Elemzői forgatókönyvek sokasága taglalja, mi következhet ezután.

Nem olyan egyszerű válni – erre emlékeztette Theresa May brit miniszterlenököt országa parlamentje, ahol a keményvonalas brexit-pártiak és az Európai Unióban maradni vágyó képviselők furcsa koalíciója megalázó vereséget mért az EU-val kialkudott kilépési egyezményére.

A brit kormányfő és Brüsszel alkuját a képviselők kétharmada vetette el: 432-en szavaztak ellene, míg 202-en mellette. Ez a kétharmados vereség minden jelentés szerint brit kormányfő által valaha megélt legrosszabb eredmény. A XX. század legkedvezőtlenebb brit parlamenti döntését 1924-ben élte meg Ramsay McDonald akkori miniszterelnök, 166 ellenszavazattal.

A May-terv leszavazása nem volt meglepetés, sőt kívülről szemlélve a procedúra részének tűnik, de a szigetországban hatalmas dráma és elnyúló viták előzték meg az alsóházi voksolást.

Theresa May a kudarc után azt mondta:

világos, hogy a ház nem támogatja az alkut, de nem világos, hogy mit támogat,

majd hozzátette: a népakarat alapján végre kell hajtani a brexitet – bár azt nem említette, hogy két éve a kilépők csak parányi többséggel nyertek és a referendum idején nem merültek fel olyan, mostanra fontossá vált kérdések, mint az ír határ, az ország egysége és a vámúnió esetleges fenntartása az EU-val.

Ezért van az, hogy egyre hangosabb az újabb népszavazást követelők tábora. A kérdés most az, hogy hogy alakul a jövő és melyik forgatókönyv valósul meg.

A legsötétebb szcenárió szerint március végén jön a rendezetlen brexit, potenciálisan káoszt hozó, azonnali vámvizsgálatokkal, közük Észak-Írország és Írország eddig szabadon átjárható határán – ami segítette az évtizedes terrorizmus utáni megbékélést.

Egy másik verzió szerint megbukhat Theresa May kormánya a szerda esti bizalmatlansági szavazáson, és jönnek az előrehozott választások. Az ellenzéki és a kormányzás átvételére készülő Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn a kedd esti parlamenti voks után azonnal bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Álláspontja azonban a brexit szempontjából nem világos: Corbyn nem az EU lelkes híve, bár pártjának sok tagja az, és ők újabb népszavazást akarnak az uniós tagságról. Még ha győz is az ötlet, hónapokba telik majd, mire lebonyolítják.

Theresa May akár hatalmon is maradhat és úgy dönthet megvalósítja a brexitet, de rendezett formában.

Ebben az esetben felfüggesztheti a Lisszaboni EU-szerződés kilépésről szóló 50. cikkelyét, hogy előnyösebb feltételeket csikarjon ki Brüsszelből. A brit keményvonalasok nem akarják engedni, hogy az ír határ átjárhatósága érdekében akár csak átmeneti időre is fennmaradjon az EU-val fenntartott vámunió, mert attól tartanak, hogy becsapják őket és "örökre az EU-hoz láncolják a szigetországot". Brüsszel viszont nem akarja magára hagyni Írországot, amely súlyos károkat szenvedne el, ha a brit földön áthaladó kereskedelmét hosszadalmas vámvizsgálatoknak vetnék alá és nem akarja kockáztatni, hogy az északír katolikusok és protestánsok között ismét konfliktus robbanjon ki.

Az is opció, hogy a brit kormány leállítja és feladja a brexit ötletét – az ország így ott folytathatja, ahol abbahagyta és semmilyen előjoga nem sérül.

Brüsszelben sajnálattal vették tudomásul a May-alku bukását: nő a kaotikus brexit esélye, ami miatt fokozni kell az erre az való felkészülést – ez volt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök reakciója.

Sebastian Kurz osztrák kancellár közölte: nem lesz újratárgyalás. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig fevetette: a britek gondolják meg magukat és állítsák le a brexitet.

"Ha nem lehetséges az alku, mert senki sem akarja, kinek lesz bátorsága kimondani, hogy mi az egyetlen pozitív megoldás?"

Szerdán tehát jön a parlamenti bizalmi szavazás Theresa May ellen, amit a várakozások szerint minden bizonnyal túlél majd a brit kormány, Brüsszel pedig közben azt várja a miniszterelnöktől, hogy tegye végre világossá: mit akarnak a britek?

Címlapról ajánljuk
A hokiválogatott újra bennmaradt az elitben – Majoross Gergely: előrébb tartunk, mint tavaly

A hokiválogatott újra bennmaradt az elitben – Majoross Gergely: előrébb tartunk, mint tavaly

A magyar férfi jégkorong-válogatott egy győzelemmel és hat vereséggel zárta az A csoportos világbajnokság csoportkörét, és jövőre sorozatban harmadszor szerepelhet a legjobbak között. A szövetségi kapitány szerint idén már sokkal előrébb tartottak, mint tavaly. Ez a lőtt gólok számában és az érettebb döntésekben is megnyilvánult – erről beszélt az InfoRádióban Majoross Gergely, aki azt is mondta, az a cél, hogy folyamatosan közelítsenek az elit vb csapatainak szintjéhez.

Interpellációk: fenyegetésekről is szó volt a parlamentben

A közjogi méltóságok miniszterelnök általi lemondásra történő felszólításáról, a migrációs paktumról, illetve a mindennapos iskolai testneveléssel kapcsolatban is interpellálták a képviselők a kormány tagjait kedden az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter már a választási kampányban arra tett ígéretet, hogy győzelme esetén Varsóba, majd Bécsbe fog vezetni az első útja miniszterelnökként. A Tisza Párt elnöke a fővároson kívül végül Krakkót és Gdańskot is érintette a múlt heti körútján Lengyelországban, ahol elmondta, új fejezetet nyitnak a két nemzet ezeréves múltra visszatekintő barátságában. Miután Donald Tusk lengyel kormányfővel egyeztetett, Magyar Péter leszögezte: erős Európához erős Közép-Európa kell. Noha az utóbbi időben máshová tolódott a magyar diplomácia fókusza, az új miniszterelnök kiállt a Visegrádi Együttműködés felélesztése és lehetséges kibővítése mellett, mi több, rögtön meg is hívta Budapestre a szlovák, cseh és lengyel kormányfőket június végére. Van esély új életet lehelni a visegrádi négyekbe? És hogyan alakulhat a jövőben Magyarország külpolitikája, különös tekintettel a környező országokkal ápolt kapcsolatokra? Min áll vagy bukik az új irányvonal sikere? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×