Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az online felméréssel kapcsolatban először is azt szögezte le, hogy bár nem teljes a minta – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Lengyelország, Portugália, Horvátország, Belgium és Hollandia volt érintett –, ezekben az országokban azért kiderült, az embereknek milyen a viszonyuk az Európai Unióhoz, illetve milyen belső, illetve külső feszültségek vannak az uniós együttműködés irányában.

A felmérés alapvetően az EU iránti bizalomról tanúskodik, igaz, ennek a szintje csökken, de nem csupán a külső problémák miatt, mint amilyen az amerikai viszony vagy az ukrajnai háborúhoz való hozzáállás, hanem belső bajok is forrásai ennek – bevándorlás, antiszemitizmus, klímaváltozás, jóléti állam előtt álló kihívások.

Ami a konkrétumokat illeti, Gálik Zoltán rámutatott, a migrációs kérdésben nem is a széthúzás volt a legérdekesebb, inkább az, hogy

az emberek például egyenlő arányban ellenezték, illetve támogatták a migrációt, illetve hogy az euróval szemben érezhetően megbicsaklott a bizalom bizonyos országokban

– Lengyelországban például 72 százalékos az ellenérzés –, míg más országokban kifejezetten alacsony a közös pénz elutasítottsága, a déli országokban alig 9 százalék.

Hangsúlyozta, nagy válságok idején, mint amilyen a Covid, az enregiaválság vagy a háború, a bizalom mindig valamilyen irányba egyértelműen elmozdul, és most törésvonal látszik abban is, hogy az összetartás nőtt-e vagy a széthúzás.

Érintette a felmérésben kérdés az emberek félelmeit is, ezzel kapcsolatban elég egyértelmű a kép: az emberek kifejezetten nem saját országuk védelmi képességeikben bíznak, egyre nagyobb igény formálódik egy európai szintű védelmi képesség kialakítására; Gálik Zoltán azonban figyelmeztetett, hogy ezt a kérdést a felmérés nem járta körbe túlságosan „szofisztikáltan”, így a NATO szerepére sem tért ki, ugyanakkor Donald Trump szerepére igen, akinek a megítélése az öreg kontinensen negatív.

Félelmet okozott a lakosságban Oroszország fellépése,

Franciaországban és Lengyelországban a százalékos arány kifejezetten magas volt Gálik Zoltán szerint, de alapvetően az Oroszországtól való távolság határozta meg a félelem mértékét.

A terrorizmustól való félelem esetében nagyobb volt a polarizáció: Franciaország megintcsak kiemelkedik, Nyugat-Európában pedig magasabbak voltak a számok.

Hogy az európai döntéshozók mit szűrhetnek le az egészből, arról a következőket mondta:

• van bizalom az EU iránt, de megjelentek törésvonalak, amelyek belső feszültségekre mutatnak
• nagy az igény az európai integrációra migrációs, az antiszemitizmus, az állami működés területén
• kollektív önbizalomhiány jellemzi Európát, elsősorban a védelmi képesség vélt hiánya miatt.

Szót ejtett még a klímaügyi válaszokról is: a mentén van törésvonal, hogy a félelem mentén egyre csak tartja magát az a vélemény, amely szerint ezt a félelmet eltúlozzák, az EU „maga sem tudja, merre megy tovább”.