Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormánya ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormánya ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt a londoni parlamentben 2019. január 16-án. MTI/AP/Brit parlament/Mark Duffy

Theresa May túlélte a bizalmi szavazást

A várakozásoknak megfelelően bizalmat szavazott a brit kormánynak szerdán a londoni alsóház. A kormány mellett 325, ellene 306 képviselő voksolt.

A bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője előző este jelentette be, hogy a Labour bizalmatlansági indítványt terjeszt be a Theresa May vezette konzervatív párti kormány ellen.

Ennek közvetlen előzményeként az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.

Az előrejelzések is azonban azt valószínűsítették, hogy a kormány megnyeri a szerdai bizalmi szavazást, mivel a konzervatív frakció és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, előre közölte, hogy a szavazáson a kormányt támogatja.

A szerda esti voksolás utáni rövid alsóházi nyilatkozatában Theresa May személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőinek a brexit-folyamat további menetéről.

Kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.

May szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé a kormány javaslatait a Brexit-folyamat további menetére.

Theresa May már előző este, a Brexit-megállapodás szavazásán elszenvedett súlyos vereség és a bizalmatlansági indítvány beterjesztése után közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-val és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.

A kormányfő azonban szerda esti nyilatkozatában már konkrétan az ellenzéki pártok vezetőit hívta konzultációkra, vagyis egyértelműen jelezte, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Jeremy Corbynnal is, aki a kormány ellen a bizalmatlansági indítványt beterjesztette.

Válaszában Corbyn kijelentette: a tárgyalások feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani.

Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes.

Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A legnagyobb brit fogadóiroda, a William Hill szerint mindazonáltal meglehetősen valószínűtlen, hogy Theresa May a jövő éven túl is még az Egyesült Királyság kormányfője lesz:

az iroda a szerda esti bizalmi szavazás után is igen alacsony valószínűséget jelző, vagyis jelentős nyereményesélyt ígérő 12/1-es kiírást tartott érvényben arra a fogadási lehetőségre, hogy May 2021-ig vár a távozással.

Theresa May már decemberben is megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványával ellentétben a decemberi kezdeményezés nem a kormány, hanem May személye ellen irányult, de szintén kudarcba fulladt.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen egy évig, vagyis idén decemberig a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.

Az ellenzékre azonban ez nem vonatkozik, a Munkáspárt a legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×