eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Csiangraj, 2018. július 18.A június 23-án a thaiföldi Tham Luang-barlangban rekedt ifjúsági labdarúgócsapat tagjai sajtótájékoztatón vesznek részt Csiangrajban 2018. július 18-án, egy héttel a mentőakció befejezése után. A 11 és 16 év közötti gyerekekből, illetve 25 éves edzőjükből álló, 13 fős csoport minden tagját sikerült élve felszínre hozni a mentőalakulatoknak. (MTI/EPA/Pongmanat Tasiri)
Nyitókép: MTI/EPA/Pongmanat Tasiri

Történelmi csúcstalálkozót és drámai barlangi mentést is hozott 2018

A történelem során először volt amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó, újraválasztották Putyint és Erdogant, bejelentette visszavonulását Angela Merkel. Kormányt buktattak a tüntetők Szlovákiában és engedményekre kényszerítették a kormányt Franciaországban. Leszakadt egy autópályahíd Olaszországban és barlangban rekedt gyerekekért küzdöttek Thaiföldön. Ez (is) történt 2018-ban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a 2016-os nyári államcsíny leverése óta először járt jelentős európai uniós tagországban, január ötödikén éppen Franciaországban.

A hónap közepén Romániában hosszú viták után lemondott Mihai Tudose román kormányfő, aki konfliktusba került a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökével, Liviu Dragneával. Tudose utóda Viorica Dancila addigi EP-képviselő lett.

Január 16-án nem kapott ugyan bizalmat a cseh törvényhozásban Andrej Babis kisebbségi kormánya, de második kabinetje, amelyben a 2017. októberi választásokat megnyerő ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt vesz részt, július 12-én már megszerezte a szükséges voksokat. Még január végén Csehországban az elnökválasztás második fordulóját a hivatalban lévő Milos Zeman nyerte meg.

Január 30-án Donald Trump megtartotta első beszédét az unió, vagyis az Amerikai Egyesült Államok helyzetéről a Kongresszus két háza előtt.

Donald Trump pár nappal később bemutatta az új amerikai doktrínát, amely szerint Washington atomfegyverrel válaszolhat az ellene és szövetségesei ellen intézett, nem atomfegyverrel elkövetett nagyobb támadásokra is. Június 18-án utasítást adott az Egyesült Államok űrhaderejének létrehozására.

Németországban február 13-án lemondott pártelnöki tisztségéről Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt vezetője. utóda Andrea Nahles, a legrégebbi német párt első női elnöke lett.

Az Egyesült Államokbam a floridai Parkland városka középiskolájában egy kicsapott diák február 14-én 17 embert mészárolt le, a vérengzés után ismét felerősödtek a viták a fegyvertartás szabályozásáról.

Ugyanezen a napon lemondott a korrupciós botrányokba keveredett Jacob Zuma dél-afrikai elnök, utóda az addigi alelnök lett.

Február 21-én Szlovákiában meggyilkolták Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, a férfi Szlovákiában élő, a maffiához kapcsolható olasz vállalkozók és a legfelsőbb politikai körök kétes kapcsolatait kutatta. A gyilkosság politikai válsággá terebélyesedett, s a tüntetések hatására március 15-én lemondásra kényszerült Robert Fico miniszterelnök, a Peter Pellegrini vezette új kormány március 26-án lépett hivatalba. A rendőrség szeptember 27-én letartóztatta a feltételezett tetteseket, de megbízójuk továbbra is ismeretlen.

Pozsony, 2018. március 16.
Robert Fico szlovák miniszterelnök lemondását ünneplik tüntetők, akik Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró és élettársa, Martina Kusnirová meggyilkolásának alapos kivizsgálását követelik Pozsonyban 2018. március 16-án. A felirat jelentése: mindannyian Janért. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Pozsony, 2018. március 16. Robert Fico szlovák miniszterelnök lemondását ünneplik tüntetők, akik Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró és élettársa, Martina Kusnirová meggyilkolásának alapos kivizsgálását követelik Pozsonyban 2018. március 16-án. A felirat jelentése: mindannyian Janért. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Február 27-én Ungváron felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi irodáját. A megyei ügyészség terrorcselekménynek minősítette a támadást, a négy feltételezett elkövetőt őrizetbe vették.

Február 28-án az ukrán alkotmánybíróság - elfogadásának módja miatt - alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-es törvényt.

Március 1-jén Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő beszédében felderíthetetlen és elfoghatatlan, manőverező nukleáris fegyverek kifejlesztését jelentette be. Moszkva a labdarúgó vb kezdőnapján, június 14-én terjesztette elő a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését előirányzó reformtervezetet, amelyen az ezt követő spontán tüntetések hatására némileg enyhítettek. A jogszabály a parlament két házának jóváhagyása és Vlagyimir Putyin elnök aláírása után, október 3-án lépett életbe.

Az olasz parlamenti választásokon március 4-én a rendszerellenes, euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom és a migráció- és Európa-ellenes Északi Liga szerepelt a legjobban. A kormányt hosszú huzavona után, június 1-jén az Öt Csillag és a Liga alakította meg Giuseppe Conte vezetésével.

Március 4-én az angliai Salisbury városában az Oroszországban kifejlesztett novicsok idegméreggel mérgezték meg a brit hírszerzés egy volt orosz kettős ügynökét, Szergej Szkripalt és lányát. Szeptember 5-én a brit vádhatóság két orosz állampolgárt, az orosz katonai hírszerzés ügynökeit nevezett meg gyanúsítottként, ellenük európai elfogatóparancsot adtak ki. Március 26-án a merénylet miatt minden idők legnagyobb összehangolt diplomáciai kiutasítási akciója keretében 25 ország több mint száz orosz diplomatát utasított ki, Moszkva hasonló ellenintézkedéssel válaszolt.

Salisbury, 2018. március 10.
Bűnügyi szakértők vizsgálódnak Szergej Szkripal korábbi orosz kettős ügynök mérgezése ügyében a dél-angliai Salisbury temetőjében 2018. március 10-én, hat nappal az után, hogy eszméletlen állapotban találtak rá a brit külső hírszerzés, az MI6 66 éves volt ügynökére és 33 éves lányára, Julijára a városban. A volt kém és lánya életveszélyes, de stabil állapotban fekszik egy salisburyi kórházban, a brit hatóságok szerint nagyon ritka idegméreggel mérgezték meg őket. (MTI/EPA/Neil Hall)
Salisbury, 2018. március 10. Bűnügyi szakértők vizsgálódnak Szergej Szkripal korábbi orosz kettős ügynök mérgezése ügyében a dél-angliai Salisbury temetőjében 2018. március 10-én, hat nappal az után, hogy eszméletlen állapotban találtak rá a brit külső hírszerzés, az MI6 66 éves volt ügynökére és 33 éves lányára, Julijára a városban. (MTI/EPA/Neil Hall)

Március 8-án megkezdődött a kínai-amerikai kereskedelmi háború, Donald Trump amerikai elnök védővámokat vetett ki az acél- és alumíniumimportra. A két ország között elmérgesedő kereskedelmi vitában július 6-án kölcsönösen 25 százalékos pótlólagos importvámot vetett ki 50 milliárd, majd szeptember 24-én immár 200 milliárd dollár értékű, a másik országban gyártott termékre. Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök december 1-jén megállapodott, hogy Washington 90 napra felfüggeszti az új vámok bevezetését, cserébe Kína fokozza vásárlásait az amerikai termékekből.

Pekingben március 11-én a kínai parlament alkotmánymódosítással törölte el az államfő hivatali idejére vonatkozó kétszer öt éves korlátozást, és az alaptörvényben rögzítette az elnöki posztot 2013 óta betöltő Hszi Csin-ping "ideológiai örökségét". Majd 17-én ellenszavazat nélkül választották újra, így Mao Ce-tung óta nem látott hatalmat összpontosít kezében.

Donald Trump amerikai elnök március 13-án menesztette Rex Tillerson külügyminisztert, utóda Mike Pompeo, a CIA addigi igazgatója lett. A két politikus között a viszony igencsak elmérgesedett, decemberben Donald Trump "kőbutának" nevezte Rex Tillersont, miután a volt tárcavezető egy rendezvényen azt mondta, hogy az elnök gyakran olyan politikai döntésekre akarta rábírni őt, amelyek törvényt vagy szerződéseket sértettek volna. Március 22-én újabb személycserére került sor, Trump menesztette nemzetbiztonsági tanácsadóját, Herbert McMastert, helyére - a poszton másfél év alatt harmadikként - John Bolton került.

Március 14-én hosszú előkészítés és tárgyalás után megalakult Angela Merkel német kancellár negyedik, nagykoalíciós kormánya a Kereszténydemokrata Unió, a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt részvételével. Ezzel véget ért a második világháború utáni Németország leghosszabb, 171 napos kormányalakítási folyamata. Két nappal később a CSU politikusa, Markus Söder lett Bajorország miniszterelnöke, a szövetségi belügyminiszteri posztra kinevezett Horst Seehofer utódaként.

Március 18-án Oroszországban a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin a voksok 76,69 százalékával nyerte meg az elnökválasztást, így újabb hat esztendőre szerzett mandátumot.

Március 19-én a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a marosvásárhelyi magyar tannyelvű katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt, mert az egyedi esetet szabályoz. Az iskolát augusztus 10-én miniszteri rendelettel alapították újjá.

Marosvásárhely, 2017. szeptember 6.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek (b2) és és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b3) a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium védelmében szervezett tüntetésen a város prefektusi hivatala előtt 2017. szeptember 6-án. A Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett, a megszüntetés határára jutott gimnázium védelmére szervezett tüntetésre egész Erdélyből érkeztek a résztvevők.
MTI Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhely, 2017. szeptember 6. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek (b2) és és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b3) a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium védelmében szervezett tüntetésen a város prefektusi hivatala előtt 2017. szeptember 6-án. A Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett, a megszüntetés határára jutott gimnázium védelmére szervezett tüntetésre egész Erdélyből érkeztek a résztvevők. MTI Fotó: Boda L. Gergely

Április 18-án a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem szenátusa megszavazta a két intézmény a MOGYE magyar tagozata által ellenzett egyesülését.

Bukarestben március 20-án a román parlament megszavazta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, rendkívül vitatott törvénycsomag mindhárom tervezetét, amelyek közül csak egy lépett életbe, a másik kettő az alkotmánybíróság, majd annak kifogásai után ismét a törvényhozás elé került. Klaus Iohannis elnök október 12-én - fenntartásai ellenére, a jogi eszközökből kifogyva - kénytelen volt aláírni a csomag utolsó elemét is. Az immár hatályos igazságügyi reformot 19-én az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság aggodalomra okot adónak, október 25-én az alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek minősítette. November 13-án az Európai Parlament állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát, az Európai Bizottság ugyanezen a napon közzétett értékelése szerint az elmúlt évben visszalépések történtek a romániai reformfolyamatban.

A hónap végén Egyiptomban a hivatalban lévő Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő nyerte meg az elnökválasztást. Fő ellenzéki kihívóját letartóztatták, a többi jelölt megfélemlítésre panaszkodva visszalépett.

Április 4-én a szíriai tűzszünet biztosításáért felelősséget vállaló három ország vezetője, Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Haszan Róháni iráni elnök Ankarában tanácskozott. Három nappal később a Damaszkusz melletti Dúma városánál klór- és szaringázzal elkövetett vegyi támadásban legkevesebb negyven ember halt meg. A nyugati hatalmak a kormányerőket tették felelőssé, s egy héttel később amerikai, brit és francia harci gépek célzott megtorló légicsapásokat hajtottak végre szíriai létesítmények ellen. November 25-én Törökország által támogatott ellenzékiek klórgázzal hajtottak végre támadást Aleppó ellen. Áprilisban a kormányhadsereg orosz támogatással teljesen visszafoglalta a Damaszkuszhoz közeli, öt éve a lázadók kezén lévő Kelet-Gúta térségét, a harcok során 1700 civil is életét vesztette.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója az amerikai kongresszus vizsgálóbizottsága előtt április 11-én elismerte cége tévedését a Cambridge Analytica ügyében. Zuckerberget május 22-én az Európai Parlament is meghallgatta az ügyben.

Még ebben a hónapban az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémiát érintő botrány miatt lemondott a testület elnöke. Május 2-án bejelentették, hogy idén nem ítélik oda a kitüntetést, de 2019-ben két irodalmi Nobel-díjat adnak át, másnap XVI. Károly Gusztáv király megváltoztatta a testület 232 éves alapszabályát. November 19-én átmeneti testületet hoztak létre a díj odaítélésére.

Április 23-án brüsszeli perében terrorista gyilkossági kísérlet miatt húsz év börtönre ítélték a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadások főszervezőjét, Salah Abdeslamot, akinek Párizsban is bíróság elé kell majd állnia.

Április 30-án elkészült a Török Áramlat gázvezeték első víz alatti szakasza, amely a Fekete-tenger alatt Törökországba szállítja az orosz földgázt. Május 15-én elkezdődött az Oroszországból a Balti-tengeren át Németországba földgázt szállító Észak Áramlat-2 vezeték németországi szakaszának kivitelezése.

Az osztrák kormány május 2-án úgy határozott, hogy 2019-től az Ausztriában dolgozó külföldiek családi pótlékát azon ország árszínvonalához kötik, ahol a munkavállaló gyermeke él. A döntést több ország, köztük Magyarország is kifogásolta, jelenleg uniós vizsgálta folyik az ügyben.

Május 8-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015-ben Iránnal kötött atomalkuból, az Irán elleni amerikai szankciók augusztus 7-én léptek ismét hatályba, majd november 5-én kiterjesztették őket. Irán és a megállapodás többi részese (Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország, Németország és az Európai Unió) az alku fenntartása mellett döntött.

Május 14-én Jeruzsálemben felavatták az Egyesült Államok új izraeli nagykövetségének épületét, ezt halálos áldozatokat követelő palesztin tüntetések kísérték.

Május 15-én Vlagyimir Putyin orosz elnök adta át az orosz szárazföldről a Krím félszigetre vezető 19 kilométeres hidat.

Május 20-án a gazdasági-politikai káoszba süllyedt, megosztott Venezuelában a hivatalban lévő Nicolás Maduro államfő nyerte meg az előre hozott elnökválasztást. A rekord alacsony részvételi arány mellett Maduro a hivatalos végeredmény szerint a voksok kétharmadát kapta.

Május 24-én Észak-Korea nagy engedményt mutatva leszerelte nukleáris kísérleti telepét.

Május 25-én életbe lépett az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR.

Május 29-én a román parlament mindkét háza elvetette a Székelyföld területi autonómiáját előirányzó törvénytervezetet.

Miután a bíróság jogerősen pénzbüntetést szabott ki a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppártra, amely korrupt hálózatból gyarapodó titkos kasszát üzemeltetett, június elsején a parlament megvonta a bizalmat Mariano Rajoy néppárti kormányfőtől. Az új, kisebbségi kormányt a szocialista Pedro Sánchez alakította meg.

Történelmi dátum június 12. - ekkor tartották meg Szingapúrban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csúcstalálkozóját – ez volt a két ország vezetői közötti első hivatalos megbeszélést. Phenjan elkötelezte magát a teljes atomfegyver-mentesítés mellett, ennek fejében az Egyesült Államok biztonsági garanciákat ígért.

Szingapúr, 2018. június 12.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon 2018. június 12-én. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/AP/Evan Vucci)
Szingapúr, 2018. június 12. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon 2018. június 12-én. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/AP/Evan Vucci)

Június 12-én Görögország és Macedónia megállapodott 1991 óta tartó, a volt jugoszláv tagköztársaság euroatlanti integrációját akadályozó névvitájuk rendezésében, a június 17-én aláírt megállapodás értelmében a balkáni ország új neve Észak-Macedónia lesz. A macedón parlament október 19-én kétharmados többséggel megszavazta a névváltoztatást tartalmazó alkotmánymódosítást.

Június 24-én Szaúd-Arábiában engedélyezték, hogy a nők autót vezethessenek.

Törökországban előrehozott választásokat rendeztek, ezen újraválasztották Recep Tayyip Erdogan elnököt. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja koalíciója győzött, de az AKP elvesztette abszolút többségét.

Július elsején Mexikóban Andres Manuel López Obrador nyerte meg az elnökválasztást, a hetven éve első baloldali elnök kormánya december 1-jén lépett hivatalba.

Július 9-én Tádzsikisztánban négy nyugati turistát gyilkoltak meg az Iszlám Államnak hűséget fogadott fegyveresek a Pamír-hegységben.

Hivatalossá vált, hogy Erdogan török elnök nyerte az államfő választást. A korábbi parlamenti berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszert vezettek be.

Drámai küzdelem volt Thaiföldön a barlangban rekedt gyerekekért. Nemzetközi összefogással, búvárok segítségével mentettek ki egy ifjúsági focicsapat 12 tagját és edzőjüket, akik június 23-án rekedtek egy esőzések miatt elárasztott barlangrendszerben.

Klaus Iohannis román elnök az alkotmánybíróság határozatának eleget téve július 9-én felmentette Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, akit a kormány azzal vádolt, hogy ártatlan embereket is meghurcol. A főügyész menesztését Iohannis februárban még megtagadta, s november végén nem nevezte ki a kormány által a posztra javasolt Adina Floreát.

Ugyanezen a napon a román parlament mindkét háza elfogadta a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó közigazgatási törvénykönyvet. A jogszabályt Klaus Iohannis államfő óvása nyomán az alkotmánybíróság november 6-án az alaptörvénybe ütközőnek találta, így visszakerült a törvényhozáshoz.

A szlovák kormány jóváhagyta 14 F-16 amerikai vadászrepülőgép beszerzését, az ügylet értéke 1,6 milliárd euró.

A NATO kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján részt vett Donald Trump amerikai elnök is, a tisztességes tehermegosztás mellett foglaltak állást. Jóváhagyták továbbá, hogy Macedónia megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat és arról is döntöttek, hogy Georgia hamarosan a NATO tagjává válhat. A brüsszeli csúcs után Nagy-Britanniába tett hivatalos látogatást az amerikai elnök.

Személyeskedésig fajult a vita a cseh képviselőházban, de aztán mégis megalakulhatott Andrej Babis kormánya Prágában.

A német bíróság úgy döntött, hogy ki lehet adni Spanyolországnak Carles Puigdemont volt katalán elnököt, akit puccskísérlettel vádoltak. Azonban olyan feltételek szabott, hogy Spanyolország jobbnak látta visszavonni a kérelmet.

A horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghiteleket, mert a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket ezek magas kockázatáról.

Július 14-én az ENSZ tagállamai megállapodtak a világszervezet globális migrációs csomagjának szövegéről, a jogilag nem kötelező dokumentum célja a migráció biztonságosabbá és szabályozottá tétele, az embercsempészet visszaszorítása. Magyarország július 18-án kilépett az elfogadási folyamatból, amelyből az Egyesült Államok még tavaly kivonult.

Július 16-án Helsinkiben tartott csúcstalálkozót Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Utóbbi kijelentette: Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba.

Helsinki, 2018. július 16.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog négyszemközti találkozójuk kezdetén az elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)
Helsinki, 2018. július 16. Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog négyszemközti találkozójuk kezdetén az elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

Július 18-án Törökországban véget ért a rendkívüli állapot, amelyet a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet után vezettek be. Ezalatt 125 ezer állami alkalmazottat bocsátottak el, és félmillió ember ellen indult jogi eljárás. 25-én a terrorizmus elleni harcot szabályozó új törvénycsomagot fogadtak el, bővítve a hatóságok jogköreit.

Az izraeli parlament elfogadta azt a vitatott törvényt, amely a zsidó nép nemzeti otthonaként határozza meg Izraelt és az arab nyelvnek hivatalos helyett különleges státust ad.

A délnyugat-szíriai esz-Szuveida tartományban az Iszlám Állam terrorszervezet összehangolt merényletsorozatot hajtott végre július 25-én. Az öngyilkos robbantások és a lőfegyverekkel elkövetett támadások 255 halálos áldozatot követeltek, közülük 142 volt civil.

Augusztus 2-án a katolikus egyház addigi tanítását megváltoztatva minden körülmények között elfogadhatatlannak nyilvánította a halálbüntetés alkalmazását.

Augusztus 12-én a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök 22 évi egyeztetés után egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státusáról.

Augusztus 14-én leszakadt egy autópályahíd középső szakasza az olaszországi Genovában, a szerencsétlenségnek 43 halálos áldozata volt.

Genova, 2018. augusztus 14.
Az A10-es autópálya leszakadt hídjának egy része Genova közelében 2018. augusztus 14-én. A balesetnek több tucat halottja van. (MTI/EPALuca Zennaro)
Genova, 2018. augusztus 14. Az A10-es autópálya leszakadt hídjának egy része Genova közelében 2018. augusztus 14-én. A balesetnek több tucat halottja van. (MTI/EPALuca Zennaro)

Vlagyimir Putyin orosz elnök Berlinben Angela Merkel német kancellárral tárgyalva megerősítette: az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése után is megmarad az ukrán gáztranzit.

Jogerősen 25 év börtönbüntetésre ítélték a 2017 áprilisában leváltott Pak Gun Hje volt dél-koreai elnököt hatalommal való visszaélés és vesztegetés miatt.

Augusztus 25-én az Egyesült Államok 200 millió dollárral csökkentette a ciszjordániai és Gáza-övezeti palesztin hatóságoknak szánt segélyt. Egy hét múlva teljesen megszüntették az ENSZ palesztin menekülteket támogató hivatalának finanszírozását.

A hónap végén Írországba látogatott Ferenc pápa, aki Dublinban részt vett a katolikus családok világtalálkozóján.

A németországi Chemnitzben, ahol két migráns meggyilkolt egy német férfit, demonstrációk kezdődtek, amelyeken több erőszakos cselekmény történt, ezek nyomán kiéleződtek a bevándorlás körüli viták. November 5-én nyugdíjazták az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjét, aki kétségbe vonta egy külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló felvétel eredetiségét.

A román kormány augusztus 28-án rendeletben írta elő, hogy a kisebbségi iskolákban is szakképzett romántanároknak kell a román nyelvet tanítaniuk, a lépés miatt az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval. A rendeletet egy hónappal később visszavonták, az oktatási miniszter lemondott.

Szeptember elején Izrael bejelentette, hogy nyolcvan kilométer hosszú betonkerítést épít libanoni határára.

A svédországi parlamenti választásokon a kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt szerepelt a legjobban, míg a bevándorlásellenes Svéd Demokraták a harmadik erővé küzdötték fel magukat. Abszolút többséget sem a baloldali, sem a jobboldali pártkoalíció nem szerzett, a kormányalakítás folyamata az év végéig elhúzódott.

Szeptember 10-én Vlagyimir Putyin orosz elnök Abe Sindzó japán miniszterelnökkel tárgyalva bejelentette, hogy Oroszország hajlandó lenne feltételek nélkül békét kötni Japánnal, véglegesen lezárva a második világháborút.

Két nappal később aláírták a végleges békemegállapodást a dél-szudáni polgárháborús ellenfelek.

A hónap közepén elérte az Egyesült Államok keleti partjait a Florence hurrikán, amely 48 emberéletet oltott ki, s mintegy 38 milliárd dollár anyagi kárt okozott.

Holly Ridge, 2018. szeptember 16.
Derékig érő vízben gázoló helyi lakosok a Florence hurrikán elvonulása után az észak-karolinai Holly Ridge-ben 2018. szeptember 15-én. Az Atlanti-óceán felől érkező hurrikán trópusi viharrá szelídült, de változatlanul veszélyes, eddig legkevesebb tizenegy halálos áldozatot követelt. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Holly Ridge, 2018. szeptember 16. Derékig érő vízben gázoló helyi lakosok a Florence hurrikán elvonulása után az észak-karolinai Holly Ridge-ben 2018. szeptember 15-én. Az Atlanti-óceán felől érkező hurrikán trópusi viharrá szelídült, de változatlanul veszélyes, eddig legkevesebb tizenegy halálos áldozatot követelt. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Donald Trump amerikai elnök Washingtonban Andrzej Duda lengyel elnököt fogadva közölte: fontolóra veszik az állandó amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban.

Az Egyesült Államok egy 2017-es törvény alapján először hozott szankciót Oroszországtól fegyvereket vásárló külföldi - kínai - vállalat ellen, kiváltva Moszkva és Peking tiltakozását.

Szeptember 22-én Vatikán és Kína történelmi jelentőségű ideiglenes megállapodást kötött a kínai katolikus püspökök kinevezéséről.

Ferenc pápa baltikumi útja során Litvániába, Lettországba és Észtországba látogatott.

Szeptember 24-én megfosztották engedélyétől az utolsó civil mentőhajót a Földközi-tengeren. A nyáron több alkalommal alakult ki válsághelyzet, mert a térség európai államai nem akarták befogadni a mentőhajók által a líbiai partoknál fedélzetükre vett afrikai menekülteket.

Szeptember 28-án egy 7,4-es erősségű földrengés, majd szökőár 2100-nál is több halálos áldozatot követelt az indonéziai Celebesz szigetén.

Október első napján az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada egyezségre jutott az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) helyébe lépő új megállapodás, a USMCA feltételeiről. Az egyezményt a november 30-i G20-csúcson írták alá.

Október 2-án Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán megölték az abszolút monarchiát bíráló Dzsamál Hasogdzsi újságírót. A világszerte nagy felháborodást keltő gyilkosságot a kezdeti tagadás után Rijádban október 20-án ismerték be, a szaúdi büntetőperben november 15-én az ügyész öt vádlottra kért halálbüntetést. A gyilkosság miatt, amelynek hátterében a szaúdi trónörököst sejtik, több ország szankciókat hozott Rijád ellen.

Dubaj, 2018. október 20.
2012. május 8-án egy dubaji médiakonferencián készült kép Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíróról. 2018. október 20-án Szaúd-Arábia beismerte, hogy Dzsmál Hasogdzsi meghalt az isztambuli szaúdi főkonzulátuson. A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze.
MTI/EPA/Ali Haider
Dubaj, 2018. október 20. 2012. május 8-án egy dubaji médiakonferencián készült kép Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíróról. 2018. október 20-án Szaúd-Arábia beismerte, hogy Dzsmál Hasogdzsi meghalt az isztambuli szaúdi főkonzulátuson. A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. MTI/EPA/Ali Haider

Októberben a fiataloknak szentelt vatikáni püspöki szinódus záróokmánya a nők egyházi szerepének kiterjesztését, a melegek egyházi életbe való bevonását és a szexuális visszaélésekkel szembeni erélyesebb fellépést szorgalmazta.

Macedóniában hivatali visszaélés vádjával jogerősen két év börtönbüntetésre ítélték Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt, aki ellen további négy eljárás volt folyamatban. Gruevszki nem kezdte meg büntetésének letöltését. November 13-án bejelentette, hogy Magyarországon van, ahol egy héttel később megkapta a politikai menedékjogot. Macedónia ezután nemzetközi elfogatóparancsot adott ki és kérte Gruevszki kiadatását, aki ellen november 22-én újabb két pontban emeltek vádat, majd 27-én felfüggesztették mentelmi jogát.

Romániában az alacsony részvétel miatt érvénytelennek bizonyult a népszavazás a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról.

Lemondott Meng Hung-vej, az Interpol kínai vezérigazgatója, aki ellen hazájában korrupció miatt indult eljárás. Utódának november 21-én a dél-koreai Kim Dzsong Jangot választották meg.

A hónap közepén Bajorországban a helyi törvényhozási választáson a Keresztényszociális Unió hetven éve legrosszabb eredményét érte el és elveszítette többségét, az új kormányt csak a helyi Szabad Választók párttal koalícióban tudta megalakítani.

Kanada első nagyobb ipari országként legalizálta a marihuána birtoklását és fogyasztását.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok felmondja az Oroszországgal 1987-ben aláírt INF-megállapodást a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről, majd december 4-én 90 napos ultimátumot adott Moszkvának a szerződés betartására. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezután közölte: Oroszország célba veheti azokat az európai országokat, amelyek amerikai rakétákat fogadnak be.

Október 22-én Horvátországban első fokon két és fél év börtönbüntetésre ítélték Ivo Sanader volt kormányfőt háborús nyerészkedésért. Másnap kezdődött meg az egyesített per Sanader és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében.

Egy nappal később robbanószerkezetet küldtek Soros Györgynek, majd a következő napokban több demokrata politikus és a CNN televízió is hasonló küldeményt kapott. A tettest, egy szélsőjobboldali nézeteket valló férfit letartóztatták.

Október 27-én az Egyesült Államokban egy pittsburghi zsinagógában tizenegy embert ölt meg egy antiszemita fehér férfi.

Miután a német Kereszténydemokrata Unió sorozatban rosszul szerepelt a tartományi választásokon, Angela Merkel kancellár bejelentette: nem indul újra a pártelnöki tisztségéért, de a kormányfői posztról nem mond le, s 2021-ben visszavonul a politikától. November 16-án Horst Seehofer belügyminiszter is közölte, hogy 2019 elején távozik a CSU elnöki tisztségéből. December 7-én a CDU kongresszusa a Merkel támogatói közé sorolt Annegret Kramp-Karrenbauert választotta pártelnökké, a főtitkár a kancellár politikáját bíráló Paul Zimeiak lett.

Hamburg, 2018. december 7.
Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára (b) és Angela Merkel, a CDU leköszönő elnöke, miután Kramp-Karrenbauert pártelnökké választották a CDU tisztújító kongresszusán Hamburgban 2018. december 7-én.
MTI/EPA/Clemens Bilan
Hamburg, 2018. december 7. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára (b) és Angela Merkel, a CDU leköszönő elnöke, miután Kramp-Karrenbauert pártelnökké választották a CDU tisztújító kongresszusán Hamburgban 2018. december 7-én. MTI/EPA/Clemens Bilan

Október utolsó napján az orosz ajkúak betelepítését megkönnyítő új bevándorláspolitikai koncepciót írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök.

November elején a négyéves amerikai elnöki ciklus félidejében rendezett kongresszusi választásokon a demokraták visszaszerezték a szövetségi képviselőházat, a republikánusok növelték többségüket a szenátusban.

Az olasz parlament felsőháza, majd 27-én a képviselőház is bizalmi szavazással fogadta el a kormány migrációbiztonsági törvénycsomagját.

Szlovákiában a pártoktól független jelöltek törtek előre a helyhatósági választásokon, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd jobban szerepelt, mint négy éve.

November 11-én Párizsban 72 állam- és kormányfő, köztük Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével emlékeztek meg az első világháború befejeződésének centenáriumáról. Varsóban negyedmilliós felvonulást rendeztek a lengyel államiság újjászületésének századik évfordulóján.

November 17-én Franciaországban az üzemanyagárak emelése miatt spontán szerveződött blokádok bénították meg a közlekedést. Az Emmanuel Macron elnök politikája elleni tiltakozássá váló, egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések a hónap végén zavargásokká fajultak. December 4-én felfüggesztették, majd visszavonták az üzemanyagadó emelését, a kormány tárgyalásokat javasolt a tiltakozóknak.

Tizenhét napos küzdelem után, nem sokkal a hálaadást követően sikerült megfékezni minden idők legpusztítóbb kaliforniai tűzvészét, amelyben 85 ember halt meg, 249-en tűntek el, 14 ezer otthon vált lakhatatlanná.

Újfent kiéleződött Ukrajna és Oroszország viszonya, miután a Kercsi-szorosban orosz hadihajók tüzet nyitottak három ukrán hadihajóra, amelyek legénysége ellen tiltott határátlépés címén eljárást indítottak. Az incidens után - amelyért a felelősséget mindkét fél a másikra hárította - az ukrán parlament november 28-án - visszamenőleges hatállyal 26-tól - hadiállapotot rendelt el tíz megyében harminc napra, az intézkedés Kijevet és Kárpátalját nem érinti, majd november 30-án megtiltotta a beutazást minden 16 és 60 év közötti orosz állampolgár számára.

November utolsó napján kilencvennégy éves korában elhunyt George H.W. Bush volt amerikai elnök.

Houston, 2017. január 18.
2015. július 15-én készült kép idősebb George Bush volt amerikai elnökről Houstonban. 2017. január 18-i sajtóértesülések szerint a 92 éves politikust a houstoni metodista kórházba vitték. (MTI/EPA/Larry W. Smith)
Houston, 2017. január 18. 2015. július 15-én készült kép idősebb George Bush volt amerikai elnökről Houstonban. 2017. január 18-i sajtóértesülések szerint a 92 éves politikust a houstoni metodista kórházba vitték. (MTI/EPA/Larry W. Smith)

December 10-én a marokkói Marrákesben a nemzetközi kormányközi konferencián 164 ország támogatásával, több tagállam nyílt rosszallása és távolmaradása mellett elfogadták az ENSZ nemzetközi migrációs paktumát. Az elfogadás folyamatából több ország, köztük az Egyesült Államok és Magyarország is kilépett.

December 16-án megállapodás született a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről szombaton a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián.

18-án Bécsben EU-Afrika fórumot rendeztek. A tanácskozáson 25 afrikai állam képviselői, köztük hét állam- illetve kormányfő, európai részről 13 állam- vagy kormányfő vettek részt, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, továbbá számos vállalkozó: A vendéglátó osztrák kancellár a befektetések növeléséről úgy fogalmazott: az Európai Unió nem engedheti át a kontinenst Kínának.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×