A tervezetet a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték, a szenátus múlt heti plenáris vitáján pedig valamennyi román párt szónoka ellene érvelt.

A törvénytervezetet - amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön - a plenáris vitán a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.

A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora "agyrémnek" nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország "kilyukasztásának" veszélyét.

Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet az ország megannyi történelmi régiójára, Dobrudzsára, Moldvára, Munténiára, Olténiára, Bánságra, Bukovinára, a Királyföldre és a Székelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, hanem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait - Nagyszebent, Brassót, Segesvárt, és Szászmedgyest - köszönheti a mai Románia.

A magyar politikus rámutatott: az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.

A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.