Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, független elnökjelölt az egyik vetélytársával, Danuse Nerudová közgazdásszal, a brünni Mendel Egyetem volt rektorával prágai rádióvitájukon a cseh elnökválasztás kétnapos első fordulójának első napján, 2023. január 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh elnök: a Nyugat óvatoskodása ugyanolyan, mint a II. világháború előtti volt

A Nyugat jövőjét is meghatározhatja, hogyan ér véget az orosz–ukrán háború – erről beszélt Petr Pavel cseh köztársasági elnök a The Sunday Timesnak adott interjújában. A beszámoló szerint Pavel úgy látja: ha Oroszország győztesként kerül ki a konfliktusból, az nemcsak Ukrajna, hanem az egész Nyugat veresége lenne.

A cseh elnök arra figyelmeztetett, hogy egy ukrán kudarc még több biztonsági fenyegetést hozna Európának. Szerinte nőne a légtérsértések és más hibrid támadások kockázata. Petr Pavel úgy fogalmazott:

„ha hagyjuk, hogy Oroszország nyerjen, mindannyian veszíteni fogunk.”

Az interjúban kitért a nemrég kiszivárgott orosz–amerikai tárgyalásokra is, amelyek Ukrajna területeinek feladását vetették fel. Ezek erősen emlékeztetik az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Csehszlovákiát arra kényszerítették, hogy átadja határvidékét Hitler Németországának.

Pavel szerint a nyugat jelenlegi óvatossága is hasonlít a második világháború előtti engedékeny politikához.

Úgy látja, nem Ukrajna elárulásáról van szó, hanem arról, hogy

Európának nincs elég bátorsága

saját értékeit megvédeni.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanazt a narratívát használja, mint a náci Németország a Szudéta-vidék bekebelezésekor:

  • akkor a német kisebbség védelmére hivatkoztak,
  • most az orosz kisebbség védelmét emlegeti a Kreml.

A cseh államfő úgy véli, a háború lezárulta után elkerülhetetlen lesz egy új biztonsági megállapodás Oroszországgal, valami ahhoz hasonló, mint az 1975-ös Helsinki Egyezmény. Ebben

Moszkvának el kellene ismernie minden ország területi épségét, és korlátok közé kellene szorítania saját katonai lépéseit.

Pavel szerint Európának nem szabad hagynia, hogy Ukrajna elveszítse a konfliktust.

A Pavel-interjú másik fontos üzenete: Európának fel kell készülnie arra, hogy önállóan is képes legyen megvédeni magát, különösen akkor, ha az Egyesült Államok figyelme egyszer máshová, például az ázsiai–csendes-óceáni térségre összpontosulna. Jelenleg – mint mondta – a kontinensnek nincs elegendő erőforrása arra, hogy megduplázza a kulcsfontosságú katonai kapacitásokat, ezért a NATO európai pillérét kellene erősíteni.

Petr Pavel a közelmúlt drónincidenseiről is beszélt, amikor orosz támadások miatt pilóta nélküli repülőeszközök sértették meg NATO-tagállamok légterét. Ezeket szerinte tudatos orosz provokációnak kell tekinteni, amelyek célja egyszerre az erőfitogtatás és az európai légvédelem tesztelése.

A cseh elnök nem zárta ki, hogy Európa a jövőben keményebben reagálhat hasonló esetekre, akár egy orosz drón vagy repülőgép lelövésével is. Úgy fogalmazott: „Oroszország sem engedné meg, hogy ismételten megsértsék a légterét. Nekünk is ugyanígy kell tennünk.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×