Infostart.hu
eur:
359.8
usd:
309.61
bux:
131460.2
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, független elnökjelölt az egyik vetélytársával, Danuse Nerudová közgazdásszal, a brünni Mendel Egyetem volt rektorával prágai rádióvitájukon a cseh elnökválasztás kétnapos első fordulójának első napján, 2023. január 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh elnök: a Nyugat óvatoskodása ugyanolyan, mint a II. világháború előtti volt

A Nyugat jövőjét is meghatározhatja, hogyan ér véget az orosz–ukrán háború – erről beszélt Petr Pavel cseh köztársasági elnök a The Sunday Timesnak adott interjújában. A beszámoló szerint Pavel úgy látja: ha Oroszország győztesként kerül ki a konfliktusból, az nemcsak Ukrajna, hanem az egész Nyugat veresége lenne.

A cseh elnök arra figyelmeztetett, hogy egy ukrán kudarc még több biztonsági fenyegetést hozna Európának. Szerinte nőne a légtérsértések és más hibrid támadások kockázata. Petr Pavel úgy fogalmazott:

„ha hagyjuk, hogy Oroszország nyerjen, mindannyian veszíteni fogunk.”

Az interjúban kitért a nemrég kiszivárgott orosz–amerikai tárgyalásokra is, amelyek Ukrajna területeinek feladását vetették fel. Ezek erősen emlékeztetik az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Csehszlovákiát arra kényszerítették, hogy átadja határvidékét Hitler Németországának.

Pavel szerint a nyugat jelenlegi óvatossága is hasonlít a második világháború előtti engedékeny politikához.

Úgy látja, nem Ukrajna elárulásáról van szó, hanem arról, hogy

Európának nincs elég bátorsága

saját értékeit megvédeni.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanazt a narratívát használja, mint a náci Németország a Szudéta-vidék bekebelezésekor:

  • akkor a német kisebbség védelmére hivatkoztak,
  • most az orosz kisebbség védelmét emlegeti a Kreml.

A cseh államfő úgy véli, a háború lezárulta után elkerülhetetlen lesz egy új biztonsági megállapodás Oroszországgal, valami ahhoz hasonló, mint az 1975-ös Helsinki Egyezmény. Ebben

Moszkvának el kellene ismernie minden ország területi épségét, és korlátok közé kellene szorítania saját katonai lépéseit.

Pavel szerint Európának nem szabad hagynia, hogy Ukrajna elveszítse a konfliktust.

A Pavel-interjú másik fontos üzenete: Európának fel kell készülnie arra, hogy önállóan is képes legyen megvédeni magát, különösen akkor, ha az Egyesült Államok figyelme egyszer máshová, például az ázsiai–csendes-óceáni térségre összpontosulna. Jelenleg – mint mondta – a kontinensnek nincs elegendő erőforrása arra, hogy megduplázza a kulcsfontosságú katonai kapacitásokat, ezért a NATO európai pillérét kellene erősíteni.

Petr Pavel a közelmúlt drónincidenseiről is beszélt, amikor orosz támadások miatt pilóta nélküli repülőeszközök sértették meg NATO-tagállamok légterét. Ezeket szerinte tudatos orosz provokációnak kell tekinteni, amelyek célja egyszerre az erőfitogtatás és az európai légvédelem tesztelése.

A cseh elnök nem zárta ki, hogy Európa a jövőben keményebben reagálhat hasonló esetekre, akár egy orosz drón vagy repülőgép lelövésével is. Úgy fogalmazott: „Oroszország sem engedné meg, hogy ismételten megsértsék a légterét. Nekünk is ugyanígy kell tennünk.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

A német katonai vezetés az orosz fenyegetettség miatt egy magas készenlétű haderő azonnali kialakítását sürgeti. Csiki Varga Tamás elemző szerint a németek az éberség fenntartása miatt figyelmeztetnek az orosz katonai veszélyre, de ők sem számolnak egy hagyományos „invázióval” több százezer katona bevetésével, mert azt ma már akár drónokkal is meg lehet akasztani. Úgy véli, inkább provokációk, destabilizáló és egyéb kisebb volumenű műveletek fenyegetnek az oroszok részéről..

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Orosz vadászgépek veszélyesen megközelítettek egy fegyvertelen brit felderítő repülőgépet a Fekete-tenger felett – közölte a brit védelmi minisztérium. Az incidens során az egyik orosz gép mindössze hat méterre repült el a brit repülőgép orra előtt - írja a Sky News. Az ukrán dróncsapások az elmúlt napokban Közép-Oroszország szinte valamennyi jelentős olajfinomítóját leállásra vagy kapacitáscsökkentésre kényszerítették. Ezt adatok és névtelenséget kérő források is megerősítették. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×