Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
António Costa, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

Egyre hűvösebb a viszony az Európai Unió és az Egyesült államok között

Olyan Európa építésére kell összpontosítani, amelynek meg kell értenie, hogy a szövetségek és a második világháború után létrejött szövetségesek közötti kapcsolatok megváltoztak - jelentette ki az Európai Tanácsa elnöke Párizsban hétfőn.

A Jacques Delors Intézet éves konferenciáján elmondott nyitóbeszédében Costa kijelentette, hogy az Európai Uniónak le kell vonnia a következtetéseket az Egyesült Államok új, pénteken közzétett nemzetbiztonsági stratégiájából.

Hangsúlyozta, "a második világháború után kötött szövetségek megváltoztak", mivel Brüsszel és Washington "nem osztja ugyanazt a víziót a nemzetközi rendről". Európa továbbra is a multilateralizmus védelmezője. Hisz a szabályokon alapuló rendben, hisz a tudományban, a tudományos szabadságban, és nem hagyja figyelmen kívül az olyan globális kihívásokat, mint az éghajlatváltozás - hangoztatta. Az Egyesült Államok ezzel szemben már nem hisz a multilateralizmusban vagy a szabályokon alapuló rendben, és azt állítja, hogy az éghajlatváltozás hazugság - vélekedett.

Beszédében bírálta azon amerikai állításokat, melyek szerint a szólásszabadságot cenzúrázzák Európában. Természetesnek nevezte, hogy az európaiak és az amerikaiak "nem osztják" ugyanazt a véleményt bizonyos kérdésekben, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta "az európai politikai életbe való beavatkozást". Kijelentette: Európának nem szabad elfogadnia semmiféle beavatkozással való fenyegetést a politikájába.

"Ha szövetségesek vagyunk, akkor szövetségesként is kell viselkednünk, és a szövetségesek nem fenyegetőznek azzal, hogy beavatkoznak szövetségeseik demokratikus életébe vagy belpolitikai döntéseibe" - fogalmazott.

Az Egyesült Államok nem helyettesítheti az európai polgárokat annak eldöntésében, hogy "melyek a jó és melyek a rossz pártok" - húzta alá.

Az Európai Tanács elnöke bírálta egyes amerikai technológiai vállalatok európai befolyását, mondván: "nem lesz szólásszabadság, ha az állampolgárok információs szabadságát feláldozzák az Egyesült Államok technológiai oligarcháinak védelmében." Kijelentette: az Egyesült Államok nem léphet Európa helyébe, ha a szólásszabadságról alkotott víziójáról van szó, - majd hozzátette - az európai történelem megtanította, hogy nincs szólásszabadság a tájékoztatás szabadsága nélkül.

Costa ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia "szövetségesként hivatkozik Európára", és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is "fontos" szövetséges és "alapvető gazdasági partner" Európa számára.

Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy Oroszország vasárnap üdvözölte az új amerikai stratégiát. Azt mondta, a dokumentumban az ukrajnai háborúval kapcsolatban bemutatott megközelítés nem támogatja az "igazságos és tartós" békére irányuló erőfeszítéseket, amelyet - mint kiemelte - Európa régóta szorgalmaz.

Costa a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatban sürgette az európaiakat, hogy folytassák az újrafegyverkezési erőfeszítések fokozását. Azzal érvelt, hogy 2027-re az európaiaknak át kell venniük a vezető szerepet a NATO-ban, majd hangsúlyozta: "ha erősek akarunk lenni a nemzetközi színtéren, akkor belsőleg is erőseknek kell lennünk". Ezzel kapcsolatban megerősítette az Európai Unió nemzetközi színtéren elfoglalt helyével kapcsolatos álláspontját, és hangsúlyozta, hogy "a világ nemcsak az Egyesült Államokból és Kínából áll", hanem "multipoláris és sokszínű".

Közölte, Európának meg kell erősítenie kereskedelmi hatalmát is, különben "megszűnik létezni a nemzetközi színtéren". Európának kapcsolatban kell állnia minden országgal, szerte a világon - jelentette ki. "Ha nem így teszünk, magunkra maradunk" - zárta szavait a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×