Olyan törvénymódosításra készül az Országgyűlés kormánypárti többsége, amelynek alapján az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását. Az ellenzék szerint ez annak a beismerése, hogy a Fidesz választási vereségre készül, és megpróbálja előre bebetonozni Sulyok Tamás államfői pozícióját. A kormányoldal szerint viszont csak egy joghézag betöméséről van szó.

Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a köztársasági elnök átmenetileg például betegség vagy baleset miatt lehet akadályoztatott. Eddig az Alaptörvény szabályozta azt az esetet, ha a köztársasági elnök alkalmatlanná válik a feladatára. Az alkotmány rendelkezései között szerepel, mi a teendő összeférhetetlenség esetén, mint ahogyan az is, hogy a méltatlansági eljárást miként kell lefolytatni, ha az államfő méltatlanná válik a tisztséggel együtt járó feladatok ellátására.

A jogászprofesszor kiemelte: az ilyen megszüntetések egyfelől az Országgyűlés kétharmados többségéhez, másfelől az Alkotmánybíróság döntéseihez kapcsolódtak, de az akadályoztatás esetére nem tartalmaz ilyen szabályokat az Alaptörvény. A jogalkotó most ezt a joghézagot akarja orvosolni,

elkerülve azt a helyzetet, hogy a parlament politikai többsége esetleg 50 százalék plusz egy szavazattal úgy mondja ki az elnök akadályoztatását, hogy valójában nincs akadályoztatva az elnök.

Hack Péter hozzátette: ilyen esetben a hatályos jogszabály alapján az Országgyűlés elnöke venné át az államfő feladatait.

Az előterjesztők a törvénymódosítással azt szeretnék elérni, hogy a döntés kétharmados legyen. A jogtudós, egyetemi tanár megjegyezte: nyilvánvaló, hogy ha a jövő évi választás győztesének kétharmados parlamenti többsége lesz, akkor a kétharmad nem lesz akadály a törvény alkalmazására, de a javaslatba az is bekerült, hogy az akadályoztatás tényéről az Alkotmánybíróságnak kell döntenie.

Hack Péter komoly jogi és politikai vitára számít a tervezet miatt. Az ellenzék részéről már korábban is megfogalmazódott az a bírálat, hogy az Alkotmánybíróság nem független testület, így szerintük ha az alkotmányvédelem legfőbb szervének a kezébe kerülne a döntés, akkor nem politikán kívülre kerül a döntés, hanem megmarad a politika keretei között.

Mint fogalmazott, ha az ellenzék kétharmados többséget szerez a jövő tavaszi országgyűlési választásokon, akkor „ezt a problémát is tudja rendezni”, hiszen ahogy 2011-ben a Fidesz–KDNP-nek megvolt a lehetősége arra, hogy új Alaptörvényt fogadjon el, úgy egy leendő, esetleges kétharmados többség is tud új Alaptörvényt alkotni, és mindezeket a kereteket át tudja alakítani.

Hack Péter szerint a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel. Mint mondta,

„az lenne az ideális, ha az Alkotmánybíróság a politikától nagyobb távolságot tartana vagy kiegyensúlyozottabb lenne”.

Emlékeztetett, hogy annak idején, amikor az Alkotmánybíróságot létrehozták a rendszerváltás idején, arra törekedtek, hogy ne egy parlamenti többség határozza meg, kik legyenek az alkotmánybírók. Az első Alkotmánybíróságban öt tag volt, akiket még az 1990-es parlamenti választás előtt választott meg az akkori egypárti Országgyűlés. Mégpedig úgy, hogy az MSZMP és az akkori ellenzék két-két bíró delegált, az ötödik pedig konszenzusos döntés alapján egy korábbi legfelsőbb bírósági bíró, Solt Pál lett, aki az Alkotmánybíróság első elnöke volt.

Aztán az 1990-es választás után az eredetileg 15 tagúra tervezett Alkotmánybíróságnak csak az öt tagját választotta meg az Országgyűlés kétharmados többséggel, tehát konszenzuskényszer volt. 1994 után úgy tervezték, választanak további öt tagot, de végül az a megállapodás született, hogy csökkentik a testület létszámát. „Mindez arra szolgált, hogy az Alkotmánybíróság ne egy értékrendet képviseljen. Ne liberális, konzervatív vagy baloldali értékrend alapján álló testület legyen” – emlékezett vissza a jogászprofesszor.