eur:
394.15
usd:
365.3
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Brüsszel, 2018. május 15.Boris Johnson brit külügyminiszter megérkezik az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről kezdődő német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozóra Brüsszelben 2018. május 15-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Boris Johnson: a gyarmattá válás felé tartunk

Boris Johnson volt brit külügyminiszter egyebek mellett azzal a véleményével indokolta hétfőn bejelentett lemondását, hogy az Egyesült Királyságot a brit kormány jelenlegi brexit-politikája "a gyarmattá válás felé" sodorja.

Johnson, aki két év után távozott a külügyi tárca éléről, Theresa May miniszterelnöknek írt, hétfő este nyilvánosságra hozott levelében kifejti: a brexitnek a lehetőségekről és a reményről kellene szólnia, arról az esélyről, hogy lehet másképp, dinamikusabban intézni az ország ügyeit, és maximalizálni lehetne a nyitott, kifelé tekintő brit gazdaság előnyeit.

"Ez az álom haldoklik, mert megfojtja a felesleges kételkedés saját magunkban" - fogalmaz a volt brit külügyminiszter.

Boris Johnson szerint a kormány kulcsfontosságú döntéseket halogat, nem készült fel például arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak.

Ennek következményeként úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság "a fél-brexit felé" tart,

amelyben a brit gazdaság jelentős részeit továbbra is hozzáláncolják az uniós rendszerhez, de úgy, hogy e rendszer felett Londonnak nem lesz ellenőrzése - áll a volt külügyminiszter levelében.

Johnson szerint a brit kormány jelenlegi brexit-irányvonala olyan, mintha egy hadsereg előőrse fehér zászlót lobogtatva indulna a csatába.

Szabadkereskedelmi térség

Boris Johnson lemondásának közvetlen előzményeként, pénteken Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián tartott, kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábora látni szeretett volna. Jóllehet az indítványt Johnson is elfogadta, hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint később keresetlen - trágárságokat sem nélkülöző - kifejezésekkel illette a dokumentumot.

  • Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a brexit után is.
  • A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Theresa May miniszterelnöknek küldött hétfő esti levelében Johnson kifejti: véleménye szerint mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság egyértelműen "a gyarmati státus felé vette az irányt".

Sajnálja és csodálkozik

Theresa May válaszában közölte, hogy sajnálkozással és némi csodálkozással vette kézhez egykori külügyminisztere levelét. A kormányfő szerint ugyanis a pénteki chequersi értekezlet gyümölcsöző volt, az ott elfogadott javaslatok tiszteletben tartják a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás eredményét, lehetővé teszik, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze ellenőrzését határai, törvényei és pénze felett, megszüntetve az unión belüli szabad mozgás alapelvének érvényesítését, és véget vetve azoknak az időknek, amikor London hatalmas összegeket fizetett a brit adófizetők pénzéből az Európai Uniónak.

May szerint, ha Johnson nem tudja támogatni az Egyesült Királyság érdekeit szolgáló megállapodás megkötését az EU-val, akkor helyesen tette, hogy lemondott.

Megvan az utód

Jeremy Hunt eddigi egészségügyi minisztert nevezte ki Theresa May brit miniszterelnök a külügyi tárca élére.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×