Az MBH Bank elemzőinek várakozása szerint idén 2,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, de az iráni háború komoly kockázatokat jelent. A pénzintézet elemzési centrumának vezetője az InfoRádióban úgy fogalmazott, az elmúlt három és fél évben látott „cikkcakkos teljesítmény” után 2026-ban lehet bízni abban, hogy kedvező változás következhet be. Árokszállási Zoltán szerint az elmúlt években a hazai gazdaságban nem elsősorban a fogyasztási adatokkal voltak problémák, hanem inkább a beruházásokkal és a külső kereslet kedvezőtlen alakulásával. Utóbbi két területen az MBH Bank elemzői arra számítanak, hogy a közeljövőben stabilizálódik a helyzet.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházások ütemének csökkenése már a 2025-ös év vége felé lelassult, illetve megállt, az előttünk álló időszakban pedig várhatóan „nagyon óvatos emelkedés” lesz. Ha ez a pozitív fordulat bekövetkezik a beruházásoknál, abból profitálhat az ipar is.
Ami pedig a fogyasztást illeti, a jelentős adókedvezmények, nyugdíjemelés, fegyverpénz érkezésével ugyancsak kedvezőbb kép rajzolódhat ki, és ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy még aktívabbak legyenek az emberek vevőként. Árokszállási Zoltán hozzátette: jelen pillanatban csak reménykedni lehet abban, hogy a közel-keleti konfliktus nem durvul el annyira a következő hetekben, hogy ezt a tendenciát veszélyeztesse.
Ha pedig nem lesz tartósan válságos a helyzet a térségben, akkor az elemző szerint meglehet a realitása annak, hogy 2 százalék felett növekedjen idén a magyar gazdaság,
ahogy azt az MBH Bank elemzési centruma valószínűsíti.
Az elemző kiemelte: a beruházásokon belül nagyon fontos az építőipar teljesítménye. Az elmúlt hónapokban már emelkedett a rendelésállományok száma, és Árokszállási Zoltán ezen belül külön kiemelte a lakásépítéseket. Emlékeztetett, hogy
az építési engedélyek száma tavaly több mint 30 százalékkal növekedett idehaza.
Mint mondta, idővel ez megdobhatja majd a lakásépítések számát is, amelyek az építési beruházások részét képezik. Úgy véli, ezek egyértelműen pozitív jelek, amelyek bizakodásra adhatnak okot.
Árokszállási Zoltán felidézte, hogy az elmúlt években elég gyenge volt a külső kereslet, a vállalatok pedig ebben a helyzetben nem bízhattak abban, hogy több terméket tudnak eladni, ami szintén „lefelé húzta” a hazai beruházásokat. A cégek, vállalkozások már annak is örültek, ha annyi terméket tudtak értékesíteni, mint amennyit a korábbi években.
Jó jelnek nevezte, hogy az utóbbi időben a német beszerzésimenedzser-indexek egyértelmű javulást mutattak, és ha ez az állapot tartós marad, az kedvezően hat a magyar feldolgozóiparra is.
Az elemző úgy fogalmazott, óriási emelkedésre azért nem lehet számítani, de néhány százalékos növekedés teljesen reális lehet a 2026-os évben. Ezek a fejlemények pedig még inkább beindíthatják a beruházásokat, javulhatnak a fogyasztási adatok is, amely folyamatok a GDP-t is felfelé húzhatják.
Az iráni konfliktus hatására kilőttek az olaj- és gázárak, és nagy kérdés, hogyha tartósan magas lesz ez az energiaárszint, akkor az mennyire lesz hatással az idei GDP alakulására. Az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint a közel-keleti helyzet miatt jelenleg „nagy csapkodás van a piacon”, így nehéz átlátni, mi fog következni. Megjegyezte:
ha valóban tartóssá válik a magas energiaár-környezet, akkor annak vélhetően negatív hatása lenne a magyar gazdaságra.
Ennek mértéke elsősorban attól függ, hogy „hova állnak be az árak”. A hét elején elég sokat emelkedett a gázár, ami az elemző szerint még inkább meghatározóbb, mint az olajár alakulása. Árokszállási Zoltán azt mondta, „ha hónapokon vagy negyedéveken keresztül ilyen magas árak lesznek, akkor az jó néhány tizedszázalékot lecsippanthat a magyar GDP-növekedésből”.
