A valorizációs szorzó kulcsfontosságú tényező a nyugdíjszámítás során, így lehet ugyanis megállapítani az úgynevezett életpálya-átlagkeresetet, ami a nyugdíjszámítás alapja.

Farkas András nyugdíjszakértő ismertette a számítás folyamatát: az 1988 óta szerzett bruttó keresetekből előbb a nettó keresetet kell kiszámítani, majd azt megszorozni a valorizációs szorzóval.

„Ennek az a jelentősége, hogy nyilvánvalóan egy 2000-ben szerzett keresetünk már elvesztette volna az értékét, ha azt nem szorozzuk fel a nyugdíjtörvény szerint a megállapítás évét megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez, ez a referenciaérték, az igazodási pont” – hangsúlyozta.

A valorizációs szorzót tartalmazó kormányrendelet március végén, április elején szokott megjelenni.

A szakértő arra számít, hogy a szorzók 10-12 százalékkal emelkednek.

„A 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó új nyugdíjak esetében ez nagyon előnyös lesz a nyugdíjigénylő számára, hiszen nagyjából 10 százalékkal magasabb lesz az úgynevezett életpálya-átlagkereset, amit azzal a bizonyos bonyolult módszerrel számítanak az 1988 és a 2026-os év között. Ezért a valorizációs szorzó emelkedése mindig jó hír a friss nyugdíjasoknak, de azoknak is, akik úgynevezett nyugdíjelőlegben részesülltek, ezek az idén januárban, esetleg februárban igényelt nyugdíjak esetére vonatkoznak, hiszen az ő végleges nyugdíjukat is csak a valorizációs szorzók ismeretében lehet majd megállapítani” – magyarázta.

Farkas András hozzátette: a valorizációnak kivételesen fontos jelentősége van, hiszen ezzel tudjuk hozzáigazítani, karbantartani, felszorozni a korábbi években szerzett kereseteinket a 2025-ös országos átlagkereseti szinthez.

A nyugdíjszakértő megjegyezte még, hogy a magyar nyugdíjszámítás rendkívül bonyolult, világszinten is benne van az első háromban e téren.