Nagy kérdés, hogy mi jön, vagy mi jöhet most Iránban, kikből áll egyáltalán a politikai, katonai, vallási vezetés; megint csak Donald Trumpot idézhetjük, ő úgy fogalmazott a CBC-nek nyilatkozva, hogy „ő pontosan tudja, ki vezeti most Iránt, de ezt nem árulja el.”

Minderről N. Rózsa Erzsébet Közel–Kelet-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: Iránnak a XX. század eleje óta alkotmánya van, és amikor az iszlám forradalom történt és a monarchia véget ért, nem szüntettek meg olyan európai típusú politikai intézményeket, mint az alkotmány vagy a parlament, amik azért a térség több országában csak jóval később vertek gyökeret.

„Hanem készítettek egy új alkotmányt, amelyet 1980-ban népszavazásra is bocsátottak, és ez az alkotmány van érvényben. Egyszer volt azóta alkotmánymódosítás, de nagyjából azóta tartja magát. Az alkotmány értelmében a legfőbb vezetőt a szakértők gyűlése választja, akiket viszont közvetlenül választ a nép.

Ezek a személyek vallási tisztségviselők megfelelő tudással és felhatalmazással, ők választják meg, hogy ki legyen a legfőbb vezető.

Ebben a tanácsban sincs egyetlen vélemény, nem homogén, hanem nagyon sokféle” – mutatott rá.

A tanácsban, mint folytatta, vannak szuperkonzervatívak, konzervatívak, vannak, akik azt mondják, hogy azért haladni kéne a ,vagy csak újra kellene értelmezni a hagyományokat.

„A síita iszlám egyik jellemzője, hogy a hívőnek szüksége van egy jámbor, csalhatatlan, vallásban jártas személyre, akinek ezt a képességét tömegek fogadják el. Lehet itt is számtalan nézetkülönbség bőven, de megállapodnak valakiben” – foglalta össze.

Ali Hameneit, miután meghalt a támadások során, egyik fia, Mocstába követheti Irán élén, aki eddig apja irodavezetője volt.

„Sokan azt mondták, hogy ha valaki Ali Hameneivel akar találkozni, Mocstabán keresztül vezet az útja, az ő neve már régóta forog is, de

Ali Hamenei maga egész életében küzdött az ellen, hogy apáról fiúra szálljon az öröklés, aminek lehet egy olyan oka is, hogy a korábbi ajatollah, Homeini fia már korábban meghalt egy merényletben.

Egyébként Mocstába Hamenei mellett vannak még fiú unokák is, közülük is Hasszán Homeiniról egybehangzó vélemény, hogy ő az egyik legmagasabban képzett vallástudós. Amikor a szakértők gyűlésébe választották volna be, akkor volt erről újságcikk és vita. Tehát van Homeini-unoka is, nem is egy, hanem kettő, aki a reformerekhez húzna, közéjük számítana, de tudtommal még nincs benne a szakértők gyűlésében” – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet.

Elmondta még: az iráni iszlám köztársaság történetében hat elnökig visszanézve felváltva jönnek konzervatívok és reformerek, ls a most elhunyt Ali Hamenei „reformernek” számított. Ez azt is jelentheti, hogy a megölése után igazán keményvonalas vezetés következhet.