Az iráni légicsapásokkal összefüggésben komoly idegenforgalmi, logisztikai központokat értek különböző támadások, amelyek nemcsak az adott régió vagy az adott ország idegenforgalmát érintik, hanem globális turisztikai szempontból is meghatározóak. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő az InfoRádióban elmondta: Katar és az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt időszakban tudatosan épített fel olyan légitársaságokat (Qatar Airways, Emirates), amelyek folyamatosan hatalmas járatmennyiséget üzemeltetnek, óriási gépparkokkal rendelkeznek.

Ráadásul olyan átszálló központtá varázsolták az olyan városokat, mint Doha vagy Dubaj, hogy közvetett összeköttetés alakult ki Európa és a Távol-Kelet, valamint más földrészek, régiók között is. Ebben a szisztémában rengeteg úti cél elérhető világszerte az említett légitársaságoknak köszönhetően.

Ebből is következik, hogy a kialakult közel-keleti helyzet nemcsak azokat a turistákat érinti, akik Dubajba, Abu-Dzabiba vagy a térség más városaiba akarnak utazni, hanem azokat is, akik átszállnának és mennének tovább a Távol-Keletre.

„Hiába adott a légitársaság és a légikikötő, a polgári légiközlekedés jelenleg hol működhet, hol nem”

– jegyezte meg az InfoRádió turisztikai magazinjának szerkesztő-műsorvezetője.

Kiss Róbert Richard szerint nyilvánvaló, hogy amikor légvédelmi rakétákat kell kilőni azért, hogy nehogy találat érjen fontos központokat, létesítményeket, akkor nem szállhatnak fel a polgári légijáratok, és egyébként is kockázatos a repülés, utazás ebben a helyzetben.

A turisztikai szakértő hozzátette: nagyon komoly érvágás ez a légitársaságoknak, hiszen az említett vállalatokon kívül sok más társaságnak is van leszálló központja a közel-keleti térségben. Tulajdonképpen az egész régió érintett, és szinte valamennyi országban nagy a bizonytalanság a kockázatok miatt.

Kiss Róbert Richard szerint ha ez a helyzet tartósan fennmarad, akkor minden utazás drágulni fog, sokan pedig vélhetően közelebbi úti célokat választanak. Európának ugyanakkor szerinte egy ilyen válság nem jön jól, részben azért sem, mert az igazán felkapott helyszínek már most is a „túlturizmussal küzdenek”.