eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Boris Johnson brit külügyminiszter sajtótájékoztatón beszél, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel megbeszélésük után tartottak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2018. március 2-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Lemondott Boris Johnson

A pénteken a brit kormány által elfogadott brexit-stratégia miatt lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter. Lépését nyomásgyakorlásnak szánja.

Johnson néhány órával a brexit-ügyi tárca volt vezetője, David Davis lemondása után jelentette be távozását, és mindössze 30 perccel azelőtt, hogy Theresa May miniszterelnök a Parlament elé állt volna az új "puha" brexit-tervvel - írta a BBC. Huszonnégy óra alatt ő a harmadik miniszter, aki kihátrált a pénteken "összekalapált" kormányzati brexit-megállapodás mögül, ugyanis távozott tisztségéből Steve Baker, a DExEU-tárca parlamenti államtitkára is, aki e minőségében gyakorlatilag Davis helyettese volt.

A Downing Street szóvivője szerint Theresa May elfogadta Boris Johnson lemondását és megköszönte a munkáját; utódját hamarosan bejelentik.

David Davis azzal a véleményével indokolta döntését, hogy a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé tűnik valószínűnek a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.

David Davis utódját már ki is nevezte Theresa May: Dominic Raab meglepetésember, mert bár közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének, a 44 éves, jogász végzettségű Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában.

Nagy hullámokat vert a pénteki megállapodás

Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián pénteken tartott 12 órás kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

Ám a pénteken elfogadott új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyet a keményvonalas tory brexit-tábor látni szeretett volna.

Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a brexit után is.

Súrlódásmentesség vagy ellenőrzés nélküli állapot?

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

David Davis Theresa Mayhez intézett levelében úgy vélte, hogy a chequersi dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény

kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett, és így nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését.

Boris Johnson: ez őrültség

Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke brexit-politikájával. Néhány hete "őrültségnek" nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán - amely a brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.

A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a brexit után, abból

"egy olyan őrült rendszer születne", amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.

A volt külügyminiszter nem egyszer kabinetbeli kollégáit is bírálta. Legutóbb június végén, egy londoni üzleti rendezvényen - szavait nem a nyilvánosságnak szánva - azt mondta, hogy a Philip Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja. Johnson rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×