Infostart.hu
eur:
363.03
usd:
311.18
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Boris Johnson brit külügyminiszter sajtótájékoztatón beszél, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel megbeszélésük után tartottak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2018. március 2-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Lemondott Boris Johnson

A pénteken a brit kormány által elfogadott brexit-stratégia miatt lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter. Lépését nyomásgyakorlásnak szánja.

Johnson néhány órával a brexit-ügyi tárca volt vezetője, David Davis lemondása után jelentette be távozását, és mindössze 30 perccel azelőtt, hogy Theresa May miniszterelnök a Parlament elé állt volna az új "puha" brexit-tervvel - írta a BBC. Huszonnégy óra alatt ő a harmadik miniszter, aki kihátrált a pénteken "összekalapált" kormányzati brexit-megállapodás mögül, ugyanis távozott tisztségéből Steve Baker, a DExEU-tárca parlamenti államtitkára is, aki e minőségében gyakorlatilag Davis helyettese volt.

A Downing Street szóvivője szerint Theresa May elfogadta Boris Johnson lemondását és megköszönte a munkáját; utódját hamarosan bejelentik.

David Davis azzal a véleményével indokolta döntését, hogy a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé tűnik valószínűnek a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.

David Davis utódját már ki is nevezte Theresa May: Dominic Raab meglepetésember, mert bár közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének, a 44 éves, jogász végzettségű Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában.

Nagy hullámokat vert a pénteki megállapodás

Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián pénteken tartott 12 órás kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.

Ám a pénteken elfogadott új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyet a keményvonalas tory brexit-tábor látni szeretett volna.

Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a brexit után is.

Súrlódásmentesség vagy ellenőrzés nélküli állapot?

A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

David Davis Theresa Mayhez intézett levelében úgy vélte, hogy a chequersi dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény

kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett, és így nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését.

Boris Johnson: ez őrültség

Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke brexit-politikájával. Néhány hete "őrültségnek" nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán - amely a brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.

A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a brexit után, abból

"egy olyan őrült rendszer születne", amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.

A volt külügyminiszter nem egyszer kabinetbeli kollégáit is bírálta. Legutóbb június végén, egy londoni üzleti rendezvényen - szavait nem a nyilvánosságnak szánva - azt mondta, hogy a Philip Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja. Johnson rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×