Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Párizs, 2018. április 4.Migránsok sátortábora a párizsi Saint-Denis-csatorna partján 2018. április 4-én. (MTI/AP/Thibault Camus)
Nyitókép: Thibault Camus

A bevándorlási törvény törésvonalakat okozott Macron pártjában is

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta az új bevándorlási törvénytervezetet.

Elfogadta vasárnap este első olvasatban a francia nemzetgyűlés a "szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet" előíró törvénytervezetet.

A jogszabály tervezet Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártján belül is törésvonalakat okozott, miközben a baloldali ellenzék büntetőjellegűnek, a jobboldal pedig nem elég szigorúnak ítélte meg és ellene szavazott.

A parlament 577 fős alsóházában a jelenlévő képviselők közül 228-an szavaztak igennel, 139-en nemmel, 24-en pedig tartózkodtak.

Az egy hétig tartó maratoni heves vitasorozat után a szöveget az LREM képviselőinek többsége és a centristák támogatták, az ellenzéki pártok mindegyike ellene szavazott.

Emmanuel Macron pártjának tagjai közül 14-en - akik ellenezték a szigorításokat - tartózkodtak, egy képviselő, Jean-Michel Clément pedig nemmel szavazott, és a szavazás után kilépett az LREM-ből.

A 2016. március 7-én elfogadott előző szabályozást váltó javaslat legfőbb intézkedései közé tartozik a menekültügyi kérelmek elbírálásának a jelenlegi 14 hónapról 6 hónapra történő felgyorsítása. További elemei az elutasított menedékkérők eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy- helyett négyéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve.

Az elutasított menedékkérők fogva tartási ideje megduplázódik 90 napra annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani.

Miközben a baloldali pártok azért tiltakoztak, mert szerintük a szigorítások miatt a menedékkérők egy része nem fogja tudni ezentúl érvényesíteni a nemzetközi és a francia jogban előírt jogait, a jobboldal azt szerette volna, ha a parlament évente felső plafont szabna kategóriánként a befogadható külföldiek számára.

A jobbközép Köztársaságiak korlátozták volna a családegyesítést is, és a Marine le Pen vezette Nemzeti Fronthoz hasonlóan eltávolítanák az országból a titkosszolgálatok gyanúja szerint a nemzetbiztonságra veszélyesnek tartott minden külföldit.

Marine Le Pen azt is kifogásolta, hogy "a törvénytervezet alapján az illegális bevándorlóknak szállást lehetne biztosítani, amit a hatóságok megtagadnak a legszerényebb honfitársaiktól, akik szálláshelyek hiányában az utcán élnek".

Szombaton a baloldali ellenzék az ellen is tiltakozott, hogy a kormány nem kívánta megtiltani a kiutasított kiskorúak gyűjtőfogházba történő elzárását. Miután a kormánypárti képviselők is követelték a tiltást, Gérard Collomb belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy létrehoz egy munkacsoportot a kérdésről benyújtandó külön törvényjavaslat megfogalmazására.

A jobbról és balról érkező bírálatoknak köszönhetően a kormány az egyensúly szavatolását tűzte ki célul a két ellenzéki pólus között, s a baloldallal szemben szívesen hivatkozott a közvélemény elvárásaira a szigorításokat illetően.

A menedékkérők jobb integrációja végett a törvénytervezet megduplázza az ingyenesen járó francia nyelvórákat, engedélyezi az eljárás ideje alatt is a munkavállalást a legalább hat hónapja az országban tartózkodó menedékkérőknek és pénzügyi támogatásokkal ösztönzi a településeket külföldiek befogadására.

Franciaországban tavaly mintegy 100 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, és 36 százalékuk kapta meg a menekültstátust.

A hivatalos adatok szerint a 67 millió lakosú országban 2014-ben 6 millió bevándorló élt, és a lakosság negyedének volt legalább az egyik nagyszülője bevándorló.

A törvényjavaslatot júniusban vitatja meg a parlament jobboldali többségű felsőháza, a szenátus.

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×