Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.21
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Műhold okozhatta a radioaktív szennyeződést Európában

Műhold okozhatta a radioaktív szennyeződést Európában

A légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét.

A Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzésén megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Termelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt.

"Ilyen forrás egyebek között egy olyan mesterséges műholdnak (vagy egy darabjának) a légkörben való elégése lehetett, amelynek fedélzetén volt található a nagy aktivitású ruténium 106 forrása" - vonta le végkövetkeztetését a bizottság.

A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. Ezt a megnevezett országok tagadták.

Az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Kutatóközpontja (Roszgidromet) november 21-én erősítette meg, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött, de ez nem jelentett veszélyt a lakosságra. A Roszatom közölte, nem tud róla, hogy baleset történt volna bármelyik nukleáris létesítményben.

Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű "véletlenszerű kibocsátás" történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A létesítmény automatizált sugárzásellenőrző rendszerei nem észleltek a kontrollszintet meghaladó radioaktivitást, a Majak 250 alkalmazottjának szervezetében a Dél-Uráli Biofizikai Intézet által elvégzett dozimetriai ellenőrzés nem talált ruténium-106 izotópot.

A jelentés utalt a Roszgidromet adataira, amelyek szerint a ruténium-106 aktivitásában nincs észrevehető szintemelkedés a dél-uráli régióban és Kelet-Európában vett levegőminták között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása az első helyszínen lenne a talajon vagy a talajfelszín közelében.

A jelentés kitért arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2017. október 13-tól mért adatai azt mutatják,

a térségben legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben jegyezték fel,

jóval magasabbat, mint amilyet Oroszországban bárhol észleltek.

"A bizottság aggodalmát fejezi ki az információ hiánya miatt a Ru-106 ilyen rendellenesen magas romániai koncentrációjának lehetséges okairól" - állt a jelentésben.

A dokumentum egyetértően utalt a NAÜ állásfoglalására, amely szerint a Ru-106 kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel az atomerőművekben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például a ruténium-103, a cézium-137, a stroncium-90 és egyebek, amelyeket Oroszországban nem észleltek. A bizottság megjegyezte, hogy a Majak létesítmény nem állít elő "tiszta" Ru-106-ot.

A ruténium-106 izotóp felezési ideje körülbelül egy év.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×