A Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzésén megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Termelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt.

"Ilyen forrás egyebek között egy olyan mesterséges műholdnak (vagy egy darabjának) a légkörben való elégése lehetett, amelynek fedélzetén volt található a nagy aktivitású ruténium 106 forrása" - vonta le végkövetkeztetését a bizottság.

A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő vonul végig Európa fölött. Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében. Ezt a megnevezett országok tagadták.

Az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Kutatóközpontja (Roszgidromet) november 21-én erősítette meg, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött, de ez nem jelentett veszélyt a lakosságra. A Roszatom közölte, nem tud róla, hogy baleset történt volna bármelyik nukleáris létesítményben.

Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű "véletlenszerű kibocsátás" történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A létesítmény automatizált sugárzásellenőrző rendszerei nem észleltek a kontrollszintet meghaladó radioaktivitást, a Majak 250 alkalmazottjának szervezetében a Dél-Uráli Biofizikai Intézet által elvégzett dozimetriai ellenőrzés nem talált ruténium-106 izotópot.

A jelentés utalt a Roszgidromet adataira, amelyek szerint a ruténium-106 aktivitásában nincs észrevehető szintemelkedés a dél-uráli régióban és Kelet-Európában vett levegőminták között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása az első helyszínen lenne a talajon vagy a talajfelszín közelében.

A jelentés kitért arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2017. október 13-tól mért adatai azt mutatják,

a térségben legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben jegyezték fel,

jóval magasabbat, mint amilyet Oroszországban bárhol észleltek.

"A bizottság aggodalmát fejezi ki az információ hiánya miatt a Ru-106 ilyen rendellenesen magas romániai koncentrációjának lehetséges okairól" - állt a jelentésben.

A dokumentum egyetértően utalt a NAÜ állásfoglalására, amely szerint a Ru-106 kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel az atomerőművekben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például a ruténium-103, a cézium-137, a stroncium-90 és egyebek, amelyeket Oroszországban nem észleltek. A bizottság megjegyezte, hogy a Majak létesítmény nem állít elő "tiszta" Ru-106-ot.

A ruténium-106 izotóp felezési ideje körülbelül egy év.