Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Mi rosszabb: a halálbüntetés vagy az életfogytiglani börtön?

Mi rosszabb: a halálbüntetés vagy az életfogytiglani börtön?

Szingapúrban nem mérlegelhet a bíróság, akit akár kis mennyiségű kábítószer kereskedelme miatt elítélnek, az halálbüntetést kap. Ez az eljárás sérti a nemzetközi jogot – hívta fel a figyelmet az Amnesty International a Halálbüntetés elleni Világnap alkalmából.

Demeter Áron, a civilszervezet emberi jogi szakértője az InfoRádiónak elmondta, hogy az Amnesty International minden év áprilisában nyilvánosságra hozza az előző év halálbüntetés-statisztikáit.

A 2016-os adatok szerint a világ 193 országából 141 ország eltörölte ezt a végletes szankcióformát. Húsz éve csupán 64 állam mondhatta el ezt magáról – tette hozzá a szakértő.  Továbbá tavaly 37 százalékkal csökkent a kivégzések száma: huszonhárom országban valamivel több mint ezer ember lelte halálát ilyen módon.

Kínában a halálraítéltek száma államtitoknak minősül, így az erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre a kommunista állam esetében. Az viszont biztosnak látszik, hogy az ázsiai ország egymaga több elítélttel végez, mint a világ többi állama összesen – jelezte a jogász.

Bár a halálbüntetést a nemzetközi jog kizárólag a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények szankcionálásaként engedélyezi, egyes országok – így Malajzia és Szingapúr – kábítószer birtoklása esetén is alkalmazza, ráadásul automatikusan, tehát a bíróságnak lehetősége sincs mérlegelni.

A halálbüntetésnek nincsen semmilyen elrettentő hatása

– hívta fel a figyelmet az emberi jogi szakértő. Sőt egyes felmérések szerint az életfogytiglani börtönbüntetés nagyobb erővel bír.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×