Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér

Merkel is megszólalt a kvótaítélet után

Van esély a menekültek európai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztására - mondta Angela Merkel egy vasárnapi lapinterjúban.

A német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban megjelent interjúban az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítéletéről szólva kiemelte: "nagyon üdvözlöm a bíróság döntését".

A tagállamok nagy többsége nem perelt a menekültek elosztása miatt, és nem az az álláspontja, hogy soha nem akar befogadni egyetlen menekültet sem. Ezért "látok esélyt arra, hogy a nem nagyon távoli jövőben eljutunk a menekültek szolidáris elosztásáig, ha kitartóan dolgozunk és figyelembe vesszük valamennyi tagország egyéni adottságait és eltérő gazdasági erejét" - mondta a kereszténydemokrata (CDU) politikus.

Valószínűleg jobban ki lehet alakítani egy elosztási mechanizmust, ha "a menekült- és a migrációs politika minden további eleme stabil", vagyis ha eredményes a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelem, hatékony az uniós külső határok védelme, az EU fejlesztési partnerségi kapcsolatot alakít ki Afrikával és sikerül messzemenően felszámolni az embercsempészetet.

Ebben az esetben "eloszlik a bizalmatlanság a rendezett, legális migrációval szemben". Azonban "legkésőbb ekkor meg kell követelni a belső szolidaritást az Európai Unióban", mert ha a migráció ügyében nincs szolidaritás, akkor más területeken sem lesz, ami "keserű" következményekkel járna a tagországok közötti összetartást illetően - mondta a német kancellár.

Arra a felvetésre, hogy vannak eltérések Magyarország és Szlovákia álláspontja között, azt mondta: "valóban látok árnyalatokat és eltéréseket a visegrádi országoknál; főleg Szlovákia, de Csehország is rugalmasabb, ezért

ésszerű minden kormánnyal külön tárgyalni".

Az észak-afrikai Líbiából a Földközi-tengeren át Olaszországba vezető migrációs útvonal ügyéről elmondta, hogy a megoldás "alapmintája" az EU-Törökország menekültügyi megállapodás, amelyet azonban nem lehet egy az egyben a líbiai helyzetre alkalmazni, mert gyenge a helyi kormány. Ezért törekedni kell megerősítésére, és a parti őrség fejlesztése révén arra, hogy meg tudja védeni tengeri határát, és gondoskodni kell arról, hogy a nemzetközi segélyszervezetek közreműködésével javuljon a menekülttáborokban élők helyzete.

Természetesen a legjobb az lenne, ha az emberek nem is indulnának el Líbia felé a Szahara sivatagon keresztül, ezért együtt kell működni az olyan tranzitországokkal, mint Niger, és a Szahara túlsó oldalán fekvő származási országokkal. Az ugyanis biztos, hogy csökkenteni kell az életszínvonalbeli különbségeket, különben "érthető módon" mindig lesznek zavargások és menekülthullámok - mondta Angela Merkel a migráció mellett egy sor más témára is kitekintő terjedelmes interjúban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×