eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly

Dagad a botrány: Fillon visszalépését követelik

A francia jobboldali és a centrista UDI párt képviselőinek egy része azt javasolta, hogy lépjen vissza a hat hét múlva esedékes elnökválasztás konzervatív jelöltségétől Francois Fillon, aki családtagjai feltételezett fiktív parlamenti állásai miatt ügyészségi eljárás alá került, és helyette indítsák Fillon egyik korábbi riválisát, Alain Juppé bordeaux-i polgármestert.

A Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfőhöz közelálló Pierre Lellouche nem zárta ki, hogy az alkotmánytanácshoz fordul az elnökválasztás elhalasztását kérve, mert szerinte Francois Fillon kampánya elért egy olyan pontot, ahonnan már nincs visszaút.

A képviselő szerint a jobboldali elnökjelölt kampányára a botrány egy hónappal ezelőtti kitörése óta nem figyelnek a franciák, de miután Fillon szerdán bejelentette, hogy március 15-re beidézték a vizsgálóbírók vádemelésre, lehetetlenné vált a kampány folytatása. A képviselő szerint az alkotmány 7. cikkelye alapján az alkotmánytanácsnak lehetősége van elhalasztania a választást, "amennyiben hét nappal a jelöltség bejelentésének határideje előtt az egyik jelölt meghal vagy akadályoztatva van". Idén március 17-ig kell a jelölteknek bemutatniuk az 500 képviselői vagy polgármesteri támogató aláírást, amelyek alapján az alkotmánytanács március 20-án hirdeti ki a jelöltek hivatalos listáját.

Eközben egyre több konzervatív képviselő jelezte, hogy nem folytatja a kampányolást Francois Fillon mellett, köztük Sébastien Lecornu kampányigazgató-helyettes és Vincent Le Roux, aki Fillon kampányigazgatójának, Patrick Stéfanininak a tanácsadója.

A szintén Nicolas Sarkozyhez közelálló Georges Fenech pedig azt kérte a jobboldali képviselőktől, hogy aláírásukkal ne Fillont, hanem a novemberi jobboldali előválasztáson második helyen végzett Alain Juppét támogassák inkább. A képviselő nehezen tudja elképzelni, hogy ha Fillont mégis megválasztják, hogyan tudja majd államfőként szavatolni az igazságszolgáltatás függetlenségét, miközben eljárás folyik ellene.

Bruno Le Maire szerdán lemondott a kampányban betöltött tisztségéről, ő volt a konzervatív elnökjelölt külpolitikai és Európa-politikai megbízottja, Catherine Vautrin, a nemzetgyűlés jobboldali alelnöke pedig egy "másik jelöltet" követelt, miután az elnökválasztást szerinte Fillonnal nem tudja megnyerni a jobboldal, s a kisebb centrista párt, az UDI is felfüggesztette a részvételét Fillon kampányában.

A jobbközép Köztársaságiak meg nem nevezett forrásai szerint "Alain Juppé körül kezd kirajzolódni a megoldás", amit már Nicolas Sarkozy sem ellenez. Bordeaux polgármestere ugyanakkor egyelőre lojális Fillonhoz és semmilyen jelét nem adta annak, hogy vállalná a jelöltséget, amennyiben Fillon mégis visszalép, jóllehet a hozzá közelálló képviselők is sorra hagyták el csütörtök délután Fillon kampánystábját.

Francois Fillon maga jelentette be szerdán, hogy március 15-re beidézték a családja feltételezett fiktív parlamenti állásai ügyében eljáró vizsgálóbírók, hogy vádat emeljenek ellene. Hivatalos források jelezték, hogy az elnökjelölt feleségét, Peneleope Fillont is beidézték a vizsgálóbírók, de az ő esetében nem ismeretes az idézés időpontja.

Francois Fillon jelezte, hogy meg fog jelenni az idézésen, de "nem enged, nem lép vissza". A jelölt "politikai gyilkosságnak" nevezte az ellene folyó eljárást, és ismét tagadta a vádakat.

Fillon stábja

vasárnap délutánra az elnökjelölt támogatására nagygyűlést szervez Párizsban,

a Trocadéro térre.

A Harris Interactive közvélemény-kutató intézetnek szerdán készült és csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciáknak alig 25 százaléka szeretné, hogy Fillon elnökjelölt maradjon. Február elején még tíz százalékkal magasabb volt ez az arány. A jobbközép választóknak is csak 48 százaléka szeretné, ha Fillon lenne a jobboldal jelölje, míg február 7-én még 59 százalékuk gondolta ezt. A megkérdezettek 77 százaléka szerint az igazságszolgáltatásnak nem kellene felfüggesztenie az eljárásokat az elnökválasztási kampány idejére, ahogy azt Fillon és Marine Le Pen, a szintén eljárás alá került radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke javasolta.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×