Infostart.hu
eur:
391
usd:
339.42
bux:
122583.12
2026. március 12. csütörtök Gergely

Francois Hollande kormányzása volt a fő téma az első televíziós vitán

Manuel Valls volt francia kormányfőt kivéve Francois Hollande francia államfő kormányzásának mérlegét bírálták a francia baloldali előválasztás jelöltjei csütörtök este első televíziós vitájukban.

Hét jelölt, hat férfi és egy nő indul a francia baloldal államfőjelölt-állító választásán, amelynek első fordulóját január 22-én, a másodikat pedig január 29-én rendezik. Közülük négyen szocialisták: Manuel Valls volt kormányfő, Arnaud Montebourg volt gazdasági, Benoit Hamon és Vincent Peillon volt oktatási miniszterek. Két jelölt, Francois de Rugy és Jean-Luc Bennhamias a Zöldektől érkezik, a hetedik pedig Sylvia Pinel, a nemzetgyűlésben a szocialistákat támogató Radikális Baloldali Párt elnöke.

A volt miniszterelnököt leszámítva valamennyien csalódottságukat fejezték ki a népszerűtlenségi rekordokat döntő szocialista államfő kormányzását illetően. Francois Hollande december elején jelentette be, hogy nem jelölteti magát egy második mandátumra.

"Nehéz megvédeni" - hangsúlyozta a Szocialista Párt baloldalához tartozó, protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Arnaud Montebourg, aki 2014 augusztusban azután kényszerült elhagyni a kormányt, hogy élesen bírálta Hollande liberális gazdasági fordulatát, s helyére az elnökválasztáson függetlenként induló Emmanuel Macront nevezte ki az államfő.

A kormányzópártnak szintén a baloldalára sorolt Benoit Hamon a befejezetlenség érzéséről beszélt Hollande elnökségével kapcsolatban, míg Vincent Peillon sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elnök politikája értetlenségre talált, ugyanakkor úgy vélte, hogy a baloldali jelöltek "nagyon mély politikai válságot" örököltek.

Egyedül Manuel Valls nevezte magát büszkének azért, "mert a franciákat szolgálhatta egy nagyon nehéz időszakban". A volt kormányfő az elmúlt két év iszlamista terrortámadásaira utalt.

A televíziós vita nézőinek 29 százaléka a Szocialista Párt baloldalához tartozó, protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Arnaud Montebourg volt gazdasági minisztert találta a legmeggyőzőbbnek Manuel Valls volt miniszterelnök (26 százalék) és Benoit Hamon volt oktatási miniszter (20 százalék) előtt - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtelevízió számára készült gyors felméréséből.

A baloldali szimpatizánsok körében viszont Valls lett a győztes 28 százalékkal, Hamon került a második helyre 27 százalékkal, míg Montebourg-ra 23 százalék szavazott.

A baloldali előválasztás győztese lesz a szocialisták és az őket támogató kisebb pártok hivatalos jelöltje az elnökválasztáson.

Emmanuel Macron és a radikális baloldal vezetőjének számító Jean-Luc Mélenchon viszont nem kíván megmérkőzni az elnökjelölti posztért. Mindketten közvetlenül az elnökválasztás áprilisi első fordulójában állnak rajthoz, így 2002-höz hasonlóan több baloldali jelölt is megmérkőzik majd a konzervatív jelöltté választott Francois Fillonnal és Marine Le Pennel, a Nemzeti Front jelöltjével.

A hét jelölt, az előválasztás első fordulója előtt, a jobboldali államfőjelölt-állító választáshoz hasonlóan, három televíziós vitában, legközelebb január 15-én és 19-én mérkőzik meg egymással. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát, a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be, s január 25-én egy utolsó televíziós vitában mérkőznek meg egymással.

A baloldali előválasztás esélyesének Manuel Valls számít, a felmérések szerint az első fordulót biztosan nyerheti, de miután az előnye hétről hétre csökken, a második fordulóban akár ki is kaphat. Rajta kívül Montebourg-nak és Hamonnak van esélye a felmérések szerint a második fordulóba jutni és ott megfordítani az eredményt.

Négy hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi felmérés azt mutatja, hogy bárki is nyeri meg a baloldali előválasztást, nincs esélye bejutnia a második fordulóba, s a jelenlegi helyzet szerint az államfői szék sorsa Francois Fillon és Marine Le Pen között dőlhet el.

Elemzők szerint a televíziós vita célja elsősorban a jelöltek hitelének visszaszerzése a népszerűtlen baloldali kormányzást követően, illetve a választók mobilizálása az előválasztásra. A vita nézettsége jelzésértékű lehet a várható részvételt illetően. Öt évvel ezelőtt közel 5 millióan követték figyelemmel a baloldali tévévitákat, majd 2,6 millióan vettek részt az előválasztás első fordulójában. A Szocialista Párt célja, hogy idén legalább 2 millióan az urnákhoz vonuljanak a jelöltállító-választás első fordulójában.

A baloldali előválasztáson bármely választásra jogosult francia állampolgár részt vehet, amennyiben aláír egy nyilatkozatot arról, hogy osztja a baloldali értékeket, és befizet a szocialisták pártkasszájába 1 eurót.

Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban.

A baloldali előválasztáson bármely választásra jogosult francia állampolgár részt vehet, amennyiben aláír egy nyilatkozatot arról, hogy osztja a baloldali értékeket, és befizet a szocialisták pártkasszájába 1 eurót.

Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László az Arénában: ha marad ez a rendszer Iránban, Izrael újra fogja kezdeni a háborút

Csicsmann László az Arénában: ha marad ez a rendszer Iránban, Izrael újra fogja kezdeni a háborút

Eltérő Izrael és az Egyesült Államok célja az iráni beavatkozással. Míg Jeruzsálem rezsimváltást akar, addig Washington rövid távú célja inkább a katonai képességek és nukleáris létesítmények felszámolása – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Hozzátette: ha nem lesz rezsimváltás, Izrael rövidesen újra háborút indíthat Irán ellen.

Czepek-bizottság – Üzenet egy kijevi óvóhelyről

Kijevben tárgyal a magyar delegáció a Barátság kőolajvezeték újraindításáról – erről beszélt Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, Kijevben készült Facebook-videójában. Az Európai Bizottság vizsgálati misszió küldését javasolta Ukrajnába a vezeték körüli vita tisztázása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
Szétbombázza Irán az olajipart, lángokban áll a Hormuzi-szoros, ugrik az olajár - Percről percre tudósítunk az iráni háborúról csütörtökön

Szétbombázza Irán az olajipart, lángokban áll a Hormuzi-szoros, ugrik az olajár - Percről percre tudósítunk az iráni háborúról csütörtökön

Irán egy napon belül hat tankerhajót is megtámadott a Perzsa-öbölben, egy iraki kikötőben horgonyzó hajón súlyos sérültek, halottak is vannak. Az olajár a hírre meredeken ugrott, a Brent olaj ma reggel ismét 100 dollár / hordó fölé száguldott. Az iráni vezetés közben azzal fenyegetőzik, hogy amerikai techcégek közel-keleti irodáit fogja lőni. Az izraeli és amerikai légierő folyamatosan bombázza Irán területeit - annak ellenére, hogy Trump elnök bejelentette többször is a háború végét az elmúlt napokban, a helyzet folyamatosan eszkalálódik. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közben bejelentette: még hetek kérdése lehet, mire Amerika tengerészeti kíséretet tud biztosítani a Hormuzi-szoros olajtankereinek. Délután Irán új vezére bejelentette: a Hormuzi-szoros lezárva marad, mint "nyomásgyakorlási eszköz." Cikkünk percről percre frissül az iráni háború csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×