Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Szavaznia kell a Brexitről a brit parlamentnek

Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot.

Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból, és a tárgyalásokra kétévi időkeretet biztosít.

A Downing Street szóvivője a felsőbírósági végzés csütörtöki ismertetése után nem sokkal bejelentette, hogy a brit kormány megfellebbezi a végzést a legfelsőbb bíróságnál. A legfelsőbb bíróság december első hetére már tárgyalási időt is kijelölt a kormányzati fellebbezés elbírálására.

A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a többség arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Theresa May miniszterelnök nemrégiben közölte, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus akár hónapokat is késhet, ha a legfelsőbb bíróság nem érvényteleníti a felsőbírósági döntést, és ha az aktiválásról szóló indítvány többször is megjárja a londoni parlament két házát. E forgatókönyv alapján a brit EU-tagság sem feltétlenül szűnne meg 2019 első negyedének végéig, ha az 50. cikkelyt a parlamenti eljárás miatt a kormány terveivel ellentétben nem sikerül aktiválni 2017 első negyedévének végéig.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválását célzó kormányzati álláspont ellen többen is jogi kifogást emeltek, azzal az érvvel, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni.

Az ügy e jogi kifogások miatt került a londoni felsőbíróság elé, amely az eljárást az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya keresete alapján indította el.

A több ügyfél megbízásából eljáró jogi iroda egyesített keresete szerint a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás - jóllehet eredményéhez nem fér kétség - nem bír kötelező jogi erővel, és a döntés a kilépési folyamat elindításáról a brit alkotmányos berendezkedés alapján a parlament hatáskörébe tartozik.

A Mishcon de Reya érvelése szerint - amelyet a londoni felsőbíróság csütörtöki végzése teljes mértékben elfogadott -, ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a brit kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, és ebben az esetben az aktiválási értesítés is jogilag megtámadható lenne.

Az 50. cikkely törvényhozási jóváhagyás nélküli aktiválása ellen foglalt állást az a volt brit diplomáciai szaktekintély is, aki a cikkely alapelveit annak idején kidolgozta. Lord John Kerr, aki korábban az Egyesült Államokban, majd az Európai Unió brüsszeli központjában is nagykövetként képviselte az Egyesült Királyságot, a BBC televíziónak csütörtökön kijelentette: egy-másfél évi időtávlaton belül "újra mérlegelni kellene" a döntést a brit EU-tagság megszüntetéséről. Lord Kerr szerint ennek módja a parlamenti szavazás, a parlamenti választások kiírása, vagy egy újabb népszavazás is lehet.

Hozzátette: a kilépési folyamat az 50. cikkely aktiválására után sem visszafordíthatatlan, semmi jogi akadálya nincs annak, hogy a cikkelyt aktiváló ország menet közben meggondolja magát.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×