eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Erdogan: az EU-nak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva

Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, utalva a migrációs válság megoldását célzó március 18-i EU-török megállapodásra.

Erdogan reagált az Európai Parlament (EP) múlt heti jelentésére, amely elmarasztalta Törökországot a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalható visszafejlődés miatt.

A török államfő beszédében rosszindulatúnak nevezte a Törökországot érő nyugati kritikákat, valamint provokatívnak minősítette az EP-jelentést, miközben Ankara és Brüsszel viszonya jó úton halad.

"Újságírónak mondják a kémet, a szólás szabadságának tekintik a rágalmazást" - húzta alá a török elnök.

Az EP múlt csütörtöki plenáris ülésén a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a törökországi reformfolyamat lelassulásával kapcsolatban, és alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt. Az elfogadott éves országjelentésben az szerepel, hogy sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban.

A dokumentumban elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.

Erdogan felszólalásában kitért az 1984 óta tartó török-kurd konfliktus kérdésére is. Úgy vélte, "csődöt mondott" a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) azon terve, hogy városközpontokban hajt végre terrorakciókat.

"Először a demokratikus nyitásban hittünk, majd a nemzeti egység és testvériség folyamatában láttuk a megoldást, de egyik sem vezetett jóra. Most a katonai beavatkozás korszakát éljük, amely az ügy végére sikeresen pontot fog tenni" - hangsúlyozta.

Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A három évtizedes konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×