Infostart.hu
eur:
391.5
usd:
337.27
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra

Erdogan: az EU-nak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva

Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, utalva a migrációs válság megoldását célzó március 18-i EU-török megállapodásra.

Erdogan reagált az Európai Parlament (EP) múlt heti jelentésére, amely elmarasztalta Törökországot a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalható visszafejlődés miatt.

A török államfő beszédében rosszindulatúnak nevezte a Törökországot érő nyugati kritikákat, valamint provokatívnak minősítette az EP-jelentést, miközben Ankara és Brüsszel viszonya jó úton halad.

"Újságírónak mondják a kémet, a szólás szabadságának tekintik a rágalmazást" - húzta alá a török elnök.

Az EP múlt csütörtöki plenáris ülésén a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a törökországi reformfolyamat lelassulásával kapcsolatban, és alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt. Az elfogadott éves országjelentésben az szerepel, hogy sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban.

A dokumentumban elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.

Erdogan felszólalásában kitért az 1984 óta tartó török-kurd konfliktus kérdésére is. Úgy vélte, "csődöt mondott" a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) azon terve, hogy városközpontokban hajt végre terrorakciókat.

"Először a demokratikus nyitásban hittünk, majd a nemzeti egység és testvériség folyamatában láttuk a megoldást, de egyik sem vezetett jóra. Most a katonai beavatkozás korszakát éljük, amely az ügy végére sikeresen pontot fog tenni" - hangsúlyozta.

Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". A három évtizedes konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Szintet lépett a magyar–ukrán diplomáciai feszültség Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett fenyegetésével. Az ukrán államfő által felvetett ötlet a személyes adatok megosztásáról már megközelíti azt, ami sértheti az európai uniós gyakorlatot és akár bűncselekménynek is minősülhet.

Szijjártó Péter az ukrán pénzszállítók ügyéről: „fel kell tennünk a kérdést, nem a háborús maffia pénzéről van-e szó”

Ukrán pénzszállítókat vett őrizetbe a TEK Magyarországon, az egyikük korábban titkosszolgálati tábornok volt. Ukrajna hevesen tiltakozik, Andrij Szibiha külügyminiszter „állami terrorizmusról, zsarolásról” beszél. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában elmondta: súlyos kérdést vet fel, hogy miért szerepelnek olyan személyek a szállítmányok kíséretében, akik „egyértelműen ukrán titkosszolgálati kötődéssel rendelkeznek”. A magyar hatóságok közben mélyreható, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről, viszont közölte: a bombázás fönnmarad, amíg Irán meg nem adja magát. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Katar a nap folyamán figyelmeztetett: lehet, hogy teljesen leállítják az energiahordozók exportját, ha nem sikerül pár héten belül véget vetni a háborúnak. Teheránt közben a háború eddigi legsúlyosabb légi offenzívája érte, az iráni főváros lángokban áll. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×