A kelet-lengyelországi Sobiborban a nácik becslések szerint legalább 250 ezer - többségében lengyelországi - zsidót gyilkoltak meg 1942 márciusa és 1943 októbere között. Eltérően például az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábortól, a sobibori kizárólag megsemmisítő táborként működött, vagyis a foglyoknak nem volt esélyük a túlélésre. A tábort a németek 1943-ban felrobbantották és a területre erdőt telepítettek.

A területen zömében fémtárgyak kerültek elő, köztük ajtókulcsok, cigarettatartók, szemüvegek, ékszerek és evőeszközök - az egykor a táborba hurcolt emberek tulajdonai.

"Tartósítás után ezeket a tárgyakat a Majdanek Állami Múzeum történelmi gyűjteményében tárolják; néhányat az egykori sobibori haláltábor leendő múzeumában állítanak majd ki az állandó kiállítás részeként" - közölte hétfőn Agnieszka Kowalczyk-Nowak, a Majdanek Múzeum szóvivője.

A brit Daily Mail című brit lap novemberben internetes oldalán arról számolt be, hogy a sobibori tömegsírokat az elmúlt két évben rablók fosztogatták. Egy múzeumi forrás arról tájékoztatta a portált, hogy amikor egy nagy feltárási projekt keretében megkezdték az ásatásokat, fölfedezték, hogy már mások is ástak a környéken - közlése szerint a nyomokat a hármas táborban található gázkamra közelében találták meg. Hozzátette azt is, hogy egyértelműen nem egy korábbi professzionális, tudományos ásatás nyomaira bukkantak, azt gyanítják, hogy arany vagy más értékes fémek után kutató rablók tehették ezt.

A Mail Online felidézi azt is: nem ez az első eset, hogy holokausztáldozatok sírjait fosztják ki Lengyelországban. Jan Gross amerikai-lengyel történész, a Golden Harvest című, nagy vitákat kiváltó könyv szerzője azt állítja, hogy a lengyelek megpróbálták kiásni az értékeket a haláltáborok területén a második világháború végén. A hírhedtté vált treblinkai aranylázban lengyelek és orosz katonák százai rohanták meg a tömegsírokat, hogy a nácik által meggyilkolt emberek koponyájából kiszedjék az aranyfogakat.