eur:
393.08
usd:
367.1
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György

Peszkov: a lelőtt orosz vadászbombázó szíriai terület felett repült

A Kreml hitelt érdemlően tudja, hogy a lelőtt Szu-24-es orosz vadászbombázó szíriai terület felett repült - hangsúlyozta kedden Szocsiban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki szerint várható, hogy Vlagyimir Putyin államfő hamarosan értékeli a helyzetet.

Török harci repülőgépek lelőttek kedden reggel a török-szíriai határnál egy orosz vadászbombázó repülőgépet - jelentette több forrás. Az orosz védelmi minisztérium nem sokkal később megerősítette, hogy az orosz légierő Szu-24-es vadászbombázóját lőtték le, feltehetően a földről.

Meg nem nevezett török állami források szerint az orosz gép megsértette a török légteret, és a török légierő öt percen belül tízszer figyelmeztette erre az "ellenséges" gép legénységét, távozásra szólította fel.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz légierő Szu-24-es vadászbombázóját lőtték le, feltehetően a földről. A minisztérium tagadta, hogy az orosz gép megsértette volna a török légteret. A gép ekkor Szíria felett repült hatezer méteres magasságban, és nem Törökország légterében volt, amit a földi repülésfigyelő eszközök is rögzítettek - közölte az orosz minisztérium.

A Dogan török hírügynökség meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a gép szíriai területen zuhant le.

A gép lelövéséről készült videofelvételen látszik, amint a gép kigyullad, a két pilóta katapultál és ejtőernyővel leereszkedik. A gép egy hegynek csapódott.

Rámi Abderrahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet vezetője úgy értesült, hogy a gép a Türkmén-hegységben, a tengerparti Latakia tartomány területén csapódott a földnek.

A CNN Türk török hírtévé úgy tudja helyi forrásokból, hogy az egyik pilóta a szíriai türkmén kisebbség harcosainak fogságában van, és keresik a másik pilótát. A Dogan török hírügynökség úgy tudja, hogy orosz katonai helikopterek keresik őket.

A Türkmén-hegységben az utóbbi napokban a szíriai kormányhadsereg orosz légitámadások fedezete alatt támadott lázadókat.

Ahmet Davutoglu miniszterelnök török miniszterelnök október 17-én arra figyelmeztetett, hogy Törökország le fogja lőni a légterét megsértő harci repülőgépeket. Egy nappal korábban a NATO-tagország lelőtt egy ismeretlen eredetű drónt a szíriai határ mentén. "Lelőttünk egy drónt. Ha egy repülő lett volna, ugyanezt tettük volna. Ismert az erre vonatkozó katonai szabályzatunk. Aki megsérti határainkat, azoknak megadjuk a szükséges választ" - mondta Davutoglu.

A török miniszterelnök figyelmeztetése előtt néhány nappal Oroszország kétszer is megsértette Szíriában bombázó harci repülőivel Törökország légterét, ami éles bírálatokat váltott ki mind Ankara, mind pedig a NATO részéről, amelynek Törökország is tagja. Az hasonló incidensek elkerülése végett a két ország hadserege közvetlen telefonvonalat hozottak létre.

Oroszország szeptember 30-án indított légicsapásokat Damaszkusz kérésére a polgárháború sújtotta országban, a szíriai kormányerőkkel együttműködve. Nyugati országok azonban aggodalmuknak adtak hangot, amiért az orosz gépek nemcsak az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet állásait, hanem más lázadócsoportokat is támadtak az ország nyugati részén, köztük mérsékeltként számon tartott erőket is.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×