A lengyel rakéták éjszaka vagy nagyon rossz látási viszonyok mellett is bevethetők. Így megfelelő védelmet nyújthatnak majd a kommandósoknak az alacsonyan szálló harci gépek, helikopterek és főleg az egyre jobban terjedő drónokkal szemben. A különleges egységek katonái ugyanis főként sötétben, vagy olyankor tevékenykednek, amikor az ellenség nehezen tudja csak felderíteni őket.
A lengyel Mesko S.A. hadiipari vállalat által összefogott fejlesztő csapat a hagyományos célzóberendezést egy hőképalkotó egységgel egészítette ki, amely lehetővé teszi még az éjszakai használatot is. Emellett a Piorun rendelkezik egy úgynevezett idegen-barát felismerőrendszerrel, jelentősen csökkentve vele annak az esélyét, hogy a saját erőkhöz tartozó repülőgépre tüzeljenek vele. A biztonságot szolgálja továbbá egy különleges azonosító, ezért csak az arra jogosult katonák használhatják. Ennek az a jelentősége, hogy ha a fegyver esetleg az ellenség kezére jutna, a kódok ismerete nélkül semmire se mennének vele.
A fegyver repeszrobbanó töltetet kapott, amit közelségi gyújtó indít, vagyis nem kell, hogy közvetlen találatot érjen el, elég ha csak elrepül a cél mellett.
A Piorun teljes tömege mindössze 16,5 kiló, ebből a rakéta tömege valamivel több mint 10 kilogramm. Ha kell, egyetlen katona is képes hordozni, ez a többnyire gyalogosan harcoló kommandósok számára jelent komoly előnyt. A rakéta hatótávolsága 400 métertől 6500 méterig, illetve 10 méteres magasságtól 4 kilométerig terjed. Mivel összekapcsolható egy kis méretű felderítő radarral, még az előtt megsemmisítheti a támadó ellenséges helikoptereket, vagy repülőket, hogy azok elindíthatnák a saját csapásmérő fegyvereiket.
A lengyel vállról indítható légvédelmi rakéta (angol rövidítéssel MANPADS) remekül szerepelt az ukrajnai háborúban, különösen az orosz drónokkal és cirkáló rakétákkal szemben bizonyult hatékony fegyvernek. Ezért is választották a belga különleges erők ezt a légvédelmi rendszert. Rajtuk kívül már több állam is hadrendbe állította a Piorunt. Norvégia, Svédország, a három balti köztársaság, továbbá Grúzia és Moldova is ezzel látta el hadseregét.
Az alábbi, Ukrajnában felvett videón egy orosz helikoptert pusztít el a Piorun rakétája:
Ukrainian soldiers shoot down a Russian Ka-52 helicopter with one of the Polish Piorun MANPADS that Poland donated just before the Russian invasion.
— Visegrád 24 (@visegrad24) May 27, 2022
The Piorun has turned out to be the best MANPADS out there at night and against low-flying objects.
????https://t.co/yHsJAqy251
De még az amerikai haderő is érdeklődést mutatott és rendelt is néhány darabot, hogy kipróbálja, illetve összehasonlítsa a saját, meglévő MANPADS eszközeivel.
A növekvő nemzetközi érdeklődés miatt a lengyel cég egyre jobban fokozza a gyártást. Mint arról a Defence24.com beszámolt, a Mesko S.A. 2025 februárjáig már több mint három ezer rakétát állított elő, és a termelés ütemét évi két ezer darabra akarja növelni. (Ennek kevesebb mint a tizedét teszi ki az indító állások száma.)
Ha már az összehasonlításnál tartunk, meg kell említenünk, hogy tavaly a lengyelek is felajánlották a közös európai EDIPRA program számára a Piorunt. Ám az végül alul maradt a francia Mistral rendszerrel szemben. Így az EU hadigazdaságát fellendíteni hivatott, közös fegyvervásárlás keretében inkább a Magyar Honvédség által is használt Mistralok kerülnek a legtöbb uniós ország hadseregéhez.
A beszerzésekkel kapcsolatban az Army Recognition arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős változás megy végbe az európai NATO-országok légvédelmében, egyre általánosabbá válik, hogy a csapatokat saját, hordozható légoltalmi fegyverekkel látják el, és nem a külön egységekbe szervezett légvédelmi erők adnak számukra fedezetet. Ez főleg a drónok rohamos terjedése miatt lényeges, hiszen a legjobban éppen a gyalogosan harcoló katonák vannak kiszolgáltatva a robotok támadásainak.






