Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
315.97
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Hans Egede dán–norvég evangélikus misszionárius szobra a dán zászló mellett a grönlandi fõvárosban, Nuukban 2025. március 7-én. A Dániához tartozó Grönlandon március 11-én tartanak parlamenti választásokat. Grönlandnak, a világ legnagyobb szigetének területét 80 százalékban egész évben jég borítja. A szigetország a világ legnagyobb kiaknázatlan ritkaföldfém-kincsével rendelkezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

A magyar katonákat nem hívták Grönlandra, pedig komoly gyakorlatot tartanak

Magyarország nem vesz részt a Dánia által kezdeményezett többnemzeti grönlandi hadgyakorlaton – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerkesztőségünket. Miközben több európai állam és Szlovénia is képviselteti magát az Északi-sarkvidéken, Olaszország éles kritikával illette a kezdeményezést, az Egyesült Államok pedig továbbra is igényt formál a sziget feletti ellenőrzésre.

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyar Honvédség nem kapott felkérést a részvételre, így magyar egységek nem lesznek jelen a szigeten. A dán vezetésű, de a NATO formális keretein kívül szervezett művelet célja a regionális biztonság megerősítése az egyre éleződő geopolitikai feszültségek közepette - írja az index.hu.

A részvétel mellett döntött többek között Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, valamint a skandináv államok és Hollandia is. A térségünkből Szlovénia két tisztet delegált a feladatok előkészítésére. A szlovén kormány indoklása szerint Grönland stratégiai jelentősége felértékelődött a szövetségesi együttműködésben.

Ezzel szemben

Olaszország határozottan elzárkózott a részvételtől.

Guido Crosetto védelmi miniszter szerint néhány tucat katona vezénylése nem szavatolja a Nyugat biztonságát, az akciót pedig szimbolikusnak és hatástalannak nevezte. Az olasz kormány szerint Grönland függetlenségét nem jelképes katonai jelenléttel, hanem az Európai Unió és a NATO szorosabb politikai együttműködésével kell garantálni.

A hadgyakorlat hátterében Donald Trump amerikai elnök korábbi és ismétlődő követelése áll, aki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok szerezzen tulajdonjogot Grönland felett. Mette Frederiksen dán kormányfő válaszul tartós NATO-jelenlétet kért a térségbe, a baltikumi missziókhoz hasonló modell alapján, hogy ellensúlyozzák az orosz és kínai törekvéseket.

Párizs eközben egy átfogóbb, amerikai bevonással megvalósuló hivatalos NATO-hadgyakorlatot javasolt, amely bizonyítaná az európai szövetségesek elkötelezettségét az északi-sarkvidéki biztonság iránt.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×